Az �jak karbantart�sa

A h�rom k�sz�t�si m�d, m�gyanta, lamin�lt �s szaru-�n kompozit, mind m�st k�v�n a gazd�j�t�l.

A m�gyanta �jakkal a legegyszer�bb a helyzet. Ezekkel gyakorlatilag semmi dolgunk nincsen. Karjuk t�bbnyire b�rrel bor�tott, ezt a b�rt �polgathatjuk a megfelel� szerrel. Arra vigy�zzunk, hogy csak olyannal, ami a m�gyant�t nem k�ros�thatja. A markolat �s a szarv far�szeit is �rdemes n�ha bevonni fa�pol�, b�tor�pol� szerrel, f�leg, ha sokat �ri nedvess�g az �jat.
Minden �jat �vjunk a t�lzott h�t�l. Ny�ron kocsi ablak�ban felejtett, fekete v�szonba csomagolt �jat el�bb tegy�k h�v�s helyre, hagyjuk leh�lni �s csak ut�na ajzuk fel. Ezt �s a maxim�lis h�z�shosszat betartva ezek az �jak sok�ig tartanak, gyakorlatilag a m�anyag el�reged�s�vel �r v�get f�ldi p�lyafut�suk.

A lamin�lt �jak ig�nyesebbek. Ezek fa magja szerves anyag �s mint olyan r�ad�sul el�g j� nedvsz�v�. Amelyik �jon sok far�szt l�tunk kikandik�lni, a karok szeg�ly�t, a szarvakat �s a markolatot nedves id�ben val� haszn�lat el�tt c�lszer� valamilyen v�ztasz�t� anyaggal lekezelni. Ez lehet szilikon spr�, viasz, szalonnab�r, b�rmi, amit�l nem lesz t�ls�gosan cs�sz�s a markolat. A felnedvesed� far�teg el�bb-ut�bb el fogja engedni a ragaszt�st �s vetemedhet is! Itt is vigy�zzunk, hogy a szer ne oldja a m�gyant�t.

A cs�ny�n �sszekarcolt fa- �s csontfel�letek a markolaton �jra-pol�rozhat�k. Ehhez haszn�ljunk nagyon finom (1000-es) pol�rpap�rt vagy horzsak�-lisztet, durva s�r�l�sekn�l kezdj�k er�sebb (pl. 400-as) csiszol�pap�rral �s fokozatosan haladjunk a finom fel�. Figyelem: f�t csak sz�lir�nyban szabad csiszolni! Aki ilyet m�g nem csin�lt, el�sz�r pr�b�lja ki mag�t m�son: antik szekr�nyen, szomsz�d aut�j�n �s csak ut�na vesse mag�t az �jra.

�sszekarcolt lakkozott fel�let ugyan�gy jav�that�, a megcsiszolt fel�letre h�g �s kev�s lakkot haszn�ljunk, v�rjuk meg a sz�rad�st, csiszoljuk �jra. T�bb r�teg lakk, mindig al�csiszolva az eredetivel megegyez� fel�letet ad. Kezd�k el�sz�r ezt is az asztallapon k�s�rletezz�k ki!

Az elkoszol�dott, �sszekarcol�dott b�r is tiszt�ra �s sim�ra csiszolhat�, ha m�r minden m�s tisz�t�si m�dszernek ellen�llt. Itt azonban nagyon finoman �s �vatosan kell csiszolni, mert a b�r valamivel hamarabb elfogy, mint a fa. Legjobb, ha csak a kosz j�n le �s az al� nem megy�nk. A b�rbe iv�dott kosz (v�r, humusz, izzadts�g) nem fog �gy kij�nni.

A szaru �jak a legh�l�sabbak, legszerethet�bbek. Ezek id�j�r�s �rz�kenyek, nedves id�t�l �vjuk �ket, es�s, �szi versenyre ne vigy�k el (a hadj�ratok ideje am�gy is a tavasz �s a ny�r). Akinek ilyen �ja van, az vigy�zni is fog r�, ha m�s�rt nem, h�t az �ra miatt...

A h�rt  vagy m�s n�ven ideget m�hviasszal c�lszer� �td�rzs�lni. Ez meg�vja az ideget a kisz�sz�s�d�st�l. A m�veletet �gy �rdemes v�gezni, hogy el�sz�r �tkenj�k a h�rt a viasszal, majd egy darab b�rrel vagy vastag ronggyal j� szorosra fogva �td�rzs�lj�k az ideget, hogy a viasz megolvadva, egyenletesen bejusson a sz�lak k�z�.

Az igaz�n gyors �jak h�rf�l�t be lehet tekerni teflonszalaggal a kisebb ellen�ll�s el�r�s�hez. Ugyan�gy lehet tefloncsikot ragasztani a vessz� kifut�s�nak hely�re. Ez a markolat fel�let�t is �vja a kikop�s ellen.

A favessz�k, f�leg a nat�r vessz�k fel�let�t �rdemes n�ha letiszt�tani �s lenolajos ruh�val �td�rzs�lni.

Aki mindezt v�gigcsin�lja, az igaz�n szereti �s megbecs�li az �j�t, aki nem, az meg pont olyan treh�ny, mint j�magam...

R�nctalpas