Reflex�jak az �kort�l az �jkorig-persze csak szerintem, �s el�gg� leegyszer�s�tve

(Sz�sszenet TZH toll�b�l)

Bevezet�s.

Annyit f�zn�k a dologhoz, hogy szinte az eg�szet k�l�nb�z� �tfog� jelleg� t�rt�neti munk�kb�l szedtem �ssze, amikben sok a k�p,  kiv�ve a Thutenkhamon f�ra� �jair�l sz�l� Nagy G�boros-e-mailt. Ja, �s �rj�tok az �p�t� kritik�kat!!

1. �skori el�zm�nyek Az �skori Eur�p�ban a j�gkorszak v�g�n gyakoris�ga miatt szilf�b�l k�sz�tett�k �seink az egyszer� lapos �s bot�jaikat, majd a kl�ma enyh�l�s�vel fokozatosan �jra teret nyer�, kiv�l� alapanyagot ad� tiszaf�b�l faragt�k �ket.

A reflex�j Eur�pai megjelen�s�re Spanyolorsz�gban tal�ltak bizony�t�kokat; Altamira barlangj�nak falfestm�nyein t�bb vad�sz kez�ben visszahajl� v�g� �j (3. rajz) l�that�. M�g egy adal�k �zsiai hossz��jakhoz: Ceylonon a vedd�k a mai napig hossz��jakat haszn�lnak.

2. �kori �jak A Term�keny F�lhold ter�let�n el�sz�r szint�n egyszer� �jakat haszn�ltak (Catal H�y�k) - b�r el�gg� r�vid v�ltozatokat, ez�rt elk�pzelhet�, hogy ezek h�t�t m�r �nnal er�s�tett�k meg. Egyed�li kiv�tel ez al�l Egyiptom �s N�bia, ahol eleinte egyszer� bot�jakat (haszn�ltak ak�ci�b�l (ez a t�pus a N�bi�ban (annak is d�li r�sz�n, a mai Szud�nban) a mai napig fennmaradt), majd az egyiptomiak a K�z�pbirodalom elej�t�l �tt�rtek a visszahajl�tott v�g�, de m�g mindig egy darab f�b�l faragott hossz� (160 cm-es) �jakra . M�s ter�leteken a hossz��jnak val� megfelel� fa hi�ny�ban r�t�rtek az �sszetett �jak alkalmaz�s�ra, melyet szerintem el�mozd�tott a harci szekeres harc�szati m�d is-ezt j�lmegaszondtam. Ezen �jak markolatr�sze f�b�l volt, karjaik pedig (melyek n�ha csak a v�geiken, n�ha m�r a markolatr�sz ut�n k�zvetlen�l visszahajlottak) val�sz�n�leg hegyikecske (majd marha/bivaly t�l�kb�l) szarvb�l, f�b�l �s �nr�tegekb�l �lltak. Elk�pzelhet�, hogy n�mely �jkarb�l kimaradt a fa, mint ahogy a XIX. sz-i nez perc� indi�n hegyijuh-szarvb�l (�gy n�z ki, mint a muflon) k�sz�lt �jaikn�l. A h�rr�l fogalmam sincs. A k�naiak�l m�r lehetett selyemb�l, de �szaki hat�sra haszn�lhatt�k a sodrott �nt is. A sum�rokhoz k�thet� az els� �kori reflex�j �br�zol�s (i.e. 2400 k.), mely egy pecs�thengeren tal�lhat�, �s amely egy, leajzott �llapotban visszahajl�tott v�g�, egyenes markolat� �jat sejtet. Ilyen �jakat k�s�bb is haszn�ltak, pl. a guttik, hurrik stb.(az els� k�nai pecs�teken is ilyen �jak l�that�ak, ebb�l l�that�, hogy a k�l�nb�z� korok reflex�jait �zsia szerte (a tajga, Indon�zia �s tal�n a Jap�n szigetek kiv�tel�vel) szinte mindenhol haszn�lt�k. �j, a sum�rn�l egy kicsit r�videbb �jt�pus a sum�r v�ros�llamokat az �szaki hegyekb�l megsz�ll� nom�d akk�dokkal ker�lhetett Mezopot�mi�ba (i.e. 2200 k.), sz�p, el�gg� �leth� �br�zol�sa egy lagas-i domborm�v�n l�that�. (b�r err�l k�t, egym�snak ellentmond� forr�som van, ez�rt lehet, hogy a sum�rek is haszn�lt�k ezt az �jt�pust, s�t, biztos) Karjai val�sz�n�leg v�gig visszahajlottak, melyben el�fut�ra lehetett a hyksos �jaknak. Az i.e. XV. sz. k�rny�k�n �j reflex�j t�pus jelenik meg, a Bels�-�zsi�b�l eg�sz a N�lus-delt�ig nyomul� harci szekeres (m�g nem lovas-) nom�d hyksosokkal. Harci sikereiket k�t �sszetev�nek: a harci szekereiknek �s �jaiknak k�sz�nhett�k. Az �j hat�konys�g�ra utal, hogy az egyiptomiak, a hettit�k �tvett�k, s�t, az assz�rok eg�szen az i.e.VII. sz-ig, a babiloniak, perzs�k pedig k�s�bb is haszn�lt�k. Leajzva rajzolt mad�ralakra hasonl�t, felajzva h�romsz�g alak�. V�ge egyiptomi domborm��br�zol�sokon �biszfej, perzs�kon oroszl�nfej alak�. Thutankhamon s�rj�ban az ilyen �jakon norm�l h�rakaszt� van, az �biszfej�n pedig a mad�r cs�re volt a h�rakaszt�. Mindenf�le m�retben l�tezett, erej�re jellemz�, hogy Thutm�zisz f�ra� gyakorl�sk�ppen t�bb, egym�s m�g� �ll�tott bronzlemezt l�tt �t vele. (na, viszont ezeknek nem l�ttam k�nai megfelel�j�ket, de pl. az �sszes tengeri n�p: pl. sekelesek, sardan�k, maswas�k, filiszteusok haszn�lt�k.) (l�tezett m�g egy �jt�pus Palesztina �s L�bia ter�let�n, felajzva B alak� volt.) Az egyiptomi �jbirodalomban m�r haszn�lt�k a reflex�j egy �j v�ltozat�t, ami f�leg perzsa �br�zol�sokon l�that�: tulajdonk�ppen egy hossz� reflex�j, aminek karjait az utols� 10 cm-en hajl�tott�k vissza (ilyeneket szint�n tal�ltak Th. s�rkamr�j�ban). A szk�t�k A szk�ta �jak �s h�rjuk hossza (�ltalam legal�bbis ) vitatott, �s mindk�t m�retre(80 cm �s kb. 110 cm) vannak bizony�t�kok. A Kelet –�zsi�ban, j�gkurg�nban tal�lt �j, (amit Czintu a list�ra felpakolt, t�nyleg el�g hossz� – a kelet-eur�pai �j�br�zol�sokhoz (pl. szk�ta elektron-v�z�k), a fennmaradt �jtegezekhez (f�leg az aranylemez-bor�t�s maradt fenn, pl. a maked�n Kettedik Philipphos (Nagy S�ndor apja) s�rj�ban), �s az �zsia �s Kelet-Eur�pa szk�ta s�rjaiban megtal�lt, t�nyleg naggyon-naggyon kicsike bronz ny�lhegyekhez k�pest. A markolatr�sz adta meg a szk�ta �j profilj�t, a karok v�gig hajlottak. Haszn�lt�k az akkori vil�g szerte: etruszkok, g�r�g�k, perzs�k, thr�kok, k�naiak stb. Sz�r �jak Ezt a kb. i.e. I. sz-t�l „gy�rtott” �jt�pust haszn�lt�k a p�rthusok, a szogdiaiak, baktriaiak, kus�niak, �s a n�vad� sz�rek (�s a szarmat�k, nan�) is, f�leg a r�mai l�gi�kban, seg�dcsapatk�nt. Az els� merev szarvas �jt�pus. K�pes �br�zol�sa fennmaradt egy pann�niai villa fal�n, + a csontlemezek pl. a Duna�jv�ros melletti r�mai t�bor falai k�z�tt �s n�metorsz�gban is. Ahogy kin�z a dolog, aszimmetrikus (nem volt m�g ugye kengyel, meg norm�lis nyereg se, biztos ez�rt volt az asszimetria: nem f�rt el az �j als� fele egy�bk�nt a l� fara f�l�tt) lehetett, �s m�r hossz� markolata volt. Crassust pl. asszem nagy �jakkal l�v�ld�z� parthusok vert�k meg. R�videbb markolat� v�ltozat�r�l maradt meg falfestm�ny Szogdi�ban (v. Kus�nban, hirtelen nem tudom). Szasszanida perzsa �jak �gy kb. az i.u. II-III. sz-b�l tal�lnak k�l�nb�z� pecs�teket, �rmeket, amin a perzsa kir�lyok lovon nyargal�szva �jfajta reflex�jakkal vad�sznak. A karok nem egyenesek leajzva (nem lehetnek egyszer�en, olyan nagy el�fesz�tetts�g l�tszik rajtuk), mint ahogy Sz�ll�si G�bor �rja az ekkor haszn�lt �jakr�l. A hossz� (ebben hasonl�t a kitajhoz) szarvak nagyon tompa sz�gben csatlakoznak a karokhoz. Ja, �s nem aszimmetrikus – m�rmint azon a konkr�t k�pen. A IV-V. sz-i perzsa (�s hun) �jak a fennmaradt �rm�k tan�s�ga szerint asszimetrikusak voltak, csak a markolatr�sz r�videbb a hun �jak�hoz k�pest. (a Hunok �s nagykir�lyaik c. k�nyvben egy harcos s�r van, ahol �gy-ahogy szimmetrikusnak n�z ki az �j) Szint�n l�tszik a felajzott �jakon, hogy a karok is visszahajolhattak leajzva. Az als� szarv a perzsa �jakon nem g�rb�lt annyira, mint a hunoknak.

3. K�z�pkori �jak T�rk�k, avarok, k�naiak, bolg�rok, magyarok �jai Kb. egy id�ben ub�r. Mindegyik n�p hasonl� �jat haszn�lt, ekkoriban pl�ne, mert m�g a t�r�k n�pek t�bbs�ge is szomsz�dja volt K�n�nak. Ezen n�pek �jait Eur�p�ban (f�leg �n) korai, k�z�p �s k�s� avar �jk�nt ismerik. Szarvuk sz�less�ge egyre n�tt a kb. a IX. sz. elej�ig(asszem). Na, azt�n �sszehozt�k a magyar t�pus� �jat. (ezek is kb. a Gr�zer avar �jainak m�retei k�r�l voltak, nem olyan nagyok, mint a mai ut�nzatok). Alakra viszont dett� a Gr�zer lamin�lt magyar. Ezt haszn�lt�k akkoriban a beseny�k, �zok (torkok, a magyar �st�ris tan�rom szerint helyesen kiejtve: t�r�k�k-meglep�), kunok, kaz�rok stb. Kitaj �j Ezt egyszer majd l�ttok �l�ben. Szerintem bel�le alakult ki a t�r�k �s az indo-perzsa t�pus� �j is. Ja, meg volt a mandzsu, a burj�t �s a jap�n t�p. reflex�j, de m�s most nem jut eszembe. 

�dv: TZoli