Agyaf�rt magyarok - Koponyal�kel�s a honfoglal�skorban

A honfoglal� magyars�got v�ltozatos embertani megjelen�s jellemezte a csontmaradv�nyok tan�s�ga szerint. Az europidok �s az europomongoloidok k�l�nb�z� t�pusai egyar�nt el�fordultak k�z�tt�k, ez�rt honfoglal� t�pusr�l nem szerencs�s besz�ln�nk. Antropol�giai szempontb�l legjellemz�bb saj�toss�gukknak a koponyal�kel�s (trepan�ci�) gyakorlat�t kell megjel�ln�nk. Ugyanis a K�rp�t-medence teljes ter�let�r�l, az �sszes r�g�szeti id�szakb�l sem ker�lt el� annyi trepan�lt koponya, mint a magyar honfoglal�k temet�ib�l.

Az �l� emberen v�gzett trepan�ci�nak k�t t�pus�t szok�s elk�l�n�teni:

1. A seb�szi (val�di) trepan�ci�, amely sor�n elt�vol�tottak egy csontdarabot az agykopony�b�l. Ez a beavatkoz�s egy, vagy t�bb koponyacsontot teljes vastags�g�ban �rintett �s v�gs�soron a koponya�reg megnyit�s�t eredm�nyezte. A beavatkoz�s bizonyos esetekben pl.: trauma vagy annak k�vetkezt�ben fell�p� koponya�ri nyom�s fokoz�d�sakor �letment� volt.

A seb�szi trepan�ci� v�gz�j�nek pontos anat�miai ismeretei lehettek, de a f�jdalom- �s v�rz�scsillap�t�st, valamint a seb elfert�z�d�s�nek megakad�lyoz�s�t is meg kellett oldania.

A korabeli gy�gy�t�k szak�rtelm�t nem vitathatjuk, mert az esetek nagyobbik r�sz�ben a gy�gyul�s reakci�mentes volt. A megfigyelhet� remek gy�gyul�si ar�nyt a “nyugati” orvostudom�ny a XX. sz�zad k�zep�ig nem tudta megk�zel�teni sem. Egyes probl�m�s esetekben, mint pl.: a V�rs, Majori-d�l� 102. s�rn�l, ahol a s�r�l�s a homlok�regeket is �rintette, ez�ltal utat nyitott az orr�reg fel�li fert�z�d�snek, a hal�l persze elker�lhetetlen volt. A trepan�ci�t hamarosan k�vet� hal�l n�melykor a trepan�ci� extr�m nagy m�ret�vel f�gghetett �ssze.

A koponyahi�nyos ter�letet gyakran a fejfed�be varrt f�mlemezzel fedt�k, amir�l leggyakrabban a koponya elsz�nez�d�se �rulkodik. Kis sz�mban a f�mlap is el�ker�lt. Ennek kapcs�n megeml�tem, hogy a fejfed� megemel�s�vel egy�ttj�r� fejbiccent�ses �dv�zl�s abban az id�szakban a m�sik ir�nti bizalom egy�rtelm� kifejez�se volt (ha egy�ltal�n �gy k�sz�nt�tt�k egym�st akkoriban).
 

2. A jelk�pes (szimbolikus) trepan�ci� nem hatol �t az agykopony�t alkot� csont bels� r�teg�n, �gy nem nyitja meg a koponya�reget, csak a csont k�ls� r�tegeire terjed ki.

A szakirodalomb�l t�bb mint 200 jelk�pes trepan�ci�s koponya  ismert. A trepan�ci�s esetek t�bb mint ¾ r�sz�t a K�rp�t-medence ter�let�r�l �rt�k le. A t�bbi esetet pedig a Volga foly� k�rny�k�r�l, a Kauk�zusb�l, az �szak–Pontusi r�gi�b�l �s Bulg�ria ter�let�r�l ismerj�k.

.

A jelk�pes (szimbolikus) trepan�ci�n�l leggyakrabban k�r vagy elliptikus form�kat v�snek, kaparnak valamely koponyacsont fel�let�be. Az esetek kis sz�zal�k�ban a jelk�pes trepan�ci� �n. szilvamag alak�.

R�viden �sszefoglalom, amit a jelk�pes trepan�ci�kr�l tudok, ezek a megfigyel�sek 720 honfoglal�skori koponya vizsg�lat�n alapulnak:

- A K�rp�t-medence ter�let�n a jelk�pes trepan�ci� gyakorl�sa kiz�r�lagosan a honfoglal� magyarokhoz k�thet�, lesz�m�tva n�h�ny k�s� avarkori esetet.

- A jelk�pes trepan�ci� k�sz�t�sekor az esetek t�bbs�g�ben egy �les szersz�mmal karcoltak bele a kopony�ba. N�h�ny esetben azonban a megfigyelt k�r alak� form�k annyira szab�lyosak voltak, hogy azt f�r� seg�ts�g�vel alak�thatt�k ki.

- A jelk�pes trepan�ci�k kivitelez�sekor �s az �rintett ter�letek fert�tlen�t�s�t bizonyosan nagy gondoss�ggal �s szak�rtelemmel v�gezt�k el, mivel az �ltalam vizsg�lt kopony�k k�z�tt ut�lagos gyullad�s nyom�t csak nagyon ritk�n lehetett megfigyelni

- A jelk�pes trepan�ci� �ltal�nosan elterjedt lehetett a 10. sz�zadi K�rp�t-medence honfoglal�inak a k�r�ben, ugyanis a megvizsg�lt feln�ttekn�l (a honfoglal�skori temet�kben) �sszesen 12,5%-os gyakoris�ggal fordult el�.

- A jelk�pes trepan�ci�k nemek k�z�tti megoszl�sa viszonylagos kiegyens�lyozotts�got mutat a f�rfiak enyhe f�l�ny�vel. A f�rfiakn�l 13,4%-os, a n�kn�l 11,5% gyakoris�g figyelhet� meg.

- A jelk�pes trepan�ci�k �letkorral emelked� gyakoris�ga arra utal, hogy ezt a beavatkoz�st b�rmely �letkorban (a gyermekkort lesz�m�tva) elv�gezthett�k.

- A megvizsg�lt gyermekek (84 egy�n) �s serd�l�k (43 egy�n) k�z�tt egyetlen jelk�pes trepan�ci�t sem figyelt�nk meg. A jelk�pes trepan�ci� a fiatal kor�ak k�r�ben teh�t nagyon ritka lehetett (1% alatti). Az sem kiz�rhat�, hogy ezt a beavatkoz�si form�t csak a feln�ttekn�l v�gezt�k el.

- A jelk�pes trepan�ci�k a homlokcsonton vagy a falcsonton tal�lhat�k. Az esetek 80%-ban a bregmapont k�r�li 5 cm-es sugar� k�r�n bel�l fordulnak el�. A fennmarad� 20% a falcsontok ezen k�r�n k�v�l es� ter�letein. Amennyiben kett� vagy t�bb jelk�pes trepan�ci� fordult el� egy egy�nen, azok rendszerint szab�lyos, szimmetrikus elhelyezked�st mutattak.

- A jelk�pes trepan�ci�k �tm�r�je leggyakrabban 8–14 mm k�z�tti.

M�g a seb�szi trepan�ci�k orvosi c�lzata k�zenfekv� (de sok esetben nem bizony�that�), a jelk�pes trepan�ci�k sz�lesk�r� gyakorlat�nak magyar�zata egy�ltal�n nem megoldott.

Bernert Zsolt antropol�gus
 

A f�nyk�pek a Magyar Term�szettudom�nyi M�zeum Embertani T�r�ban k�sz�ltek

Forr�s:  http://sirasok.blog.hu/2008/09/10/agyafurt_magyarok_koponylekeles_a_honfoglalaskorban