|
 A honfoglal magyarsgot vltozatos embertani megjelens jellemezte a csontmaradvnyok tansga szerint. Az europidok s az europomongoloidok klnbz tpusai egyarnt elfordultak kzttk, ezrt honfoglal tpusrl nem szerencss beszlnnk. Antropolgiai szempontbl legjellemzbb sajtossgukknak a koponyalkels (trepanci) gyakorlatt kell megjellnnk. Ugyanis a Krpt-medence teljes terletrl, az sszes rgszeti idszakbl sem kerlt el annyi trepanlt koponya, mint a magyar honfoglalk temetibl.
Az l emberen vgzett trepancinak kt tpust szoks elklnteni:
 1. A sebszi (valdi) trepanci, amely sorn eltvoltottak egy csontdarabot az agykoponybl. Ez a beavatkozs egy, vagy tbb koponyacsontot teljes vastagsgban rintett s vgssoron a koponyareg megnyitst eredmnyezte. A beavatkozs bizonyos esetekben pl.: trauma vagy annak kvetkeztben fellp koponyari nyoms fokozdsakor letment volt.
A sebszi trepanci vgzjnek pontos anatmiai ismeretei lehettek, de a fjdalom- s vrzscsillaptst, valamint a seb elfertzdsnek megakadlyozst is meg kellett oldania.
A korabeli gygytk szakrtelmt nem vitathatjuk, mert az esetek nagyobbik rszben a gygyuls reakcimentes volt. A megfigyelhet remek gygyulsi arnyt a “nyugati” orvostudomny a XX. szzad kzepig nem tudta megkzelteni sem. Egyes problms esetekben, mint pl.: a Vrs, Majori-dl 102. srnl, ahol a srls a homlokregeket is rintette, ezltal utat nyitott az orrreg felli fertzdsnek, a hall persze elkerlhetetlen volt. A trepancit hamarosan kvet hall nmelykor a trepanci extrm nagy mretvel fgghetett ssze.
A koponyahinyos terletet gyakran a fejfedbe varrt fmlemezzel fedtk, amirl leggyakrabban a koponya elsznezdse rulkodik. Kis szmban a fmlap is elkerlt. Ennek kapcsn megemltem, hogy a fejfed megemelsvel egyttjr fejbiccentses dvzls abban az idszakban a msik irnti bizalom egyrtelm kifejezse volt (ha egyltaln gy kszntttk egymst akkoriban).
2. A jelkpes (szimbolikus) trepanci nem hatol t az agykoponyt alkot csont bels rtegn, gy nem nyitja meg a koponyareget, csak a csont kls rtegeire terjed ki.
A szakirodalombl tbb mint 200 jelkpes trepancis koponya ismert. A trepancis esetek tbb mint ¾ rszt a Krpt-medence terletrl rtk le. A tbbi esetet pedig a Volga foly krnykrl, a Kaukzusbl, az szak–Pontusi rgibl s Bulgria terletrl ismerjk.
 .
A jelkpes (szimbolikus) trepancinl leggyakrabban kr vagy elliptikus formkat vsnek, kaparnak valamely koponyacsont felletbe. Az esetek kis szzalkban a jelkpes trepanci n. szilvamag alak.
Rviden sszefoglalom, amit a jelkpes trepancikrl tudok, ezek a megfigyelsek 720 honfoglalskori koponya vizsglatn alapulnak:
- A Krpt-medence terletn a jelkpes trepanci gyakorlsa kizrlagosan a honfoglal magyarokhoz kthet, leszmtva nhny ks avarkori esetet.
- A jelkpes trepanci ksztsekor az esetek tbbsgben egy les szerszmmal karcoltak bele a koponyba. Nhny esetben azonban a megfigyelt kr alak formk annyira szablyosak voltak, hogy azt fr segtsgvel alakthattk ki.
 - A jelkpes trepancik kivitelezsekor s az rintett terletek ferttlentst bizonyosan nagy gondossggal s szakrtelemmel vgeztk el, mivel az ltalam vizsglt koponyk kztt utlagos gyullads nyomt csak nagyon ritkn lehetett megfigyelni
- A jelkpes trepanci ltalnosan elterjedt lehetett a 10. szzadi Krpt-medence honfoglalinak a krben, ugyanis a megvizsglt felntteknl (a honfoglalskori temetkben) sszesen 12,5%-os gyakorisggal fordult el.
- A jelkpes trepancik nemek kztti megoszlsa viszonylagos kiegyenslyozottsgot mutat a frfiak enyhe flnyvel. A frfiaknl 13,4%-os, a nknl 11,5% gyakorisg figyelhet meg.
- A jelkpes trepancik letkorral emelked gyakorisga arra utal, hogy ezt a beavatkozst brmely letkorban (a gyermekkort leszmtva) elvgezthettk.
- A megvizsglt gyermekek (84 egyn) s serdlk (43 egyn) kztt egyetlen jelkpes trepancit sem figyeltnk meg. A jelkpes trepanci a fiatal korak krben teht nagyon ritka lehetett (1% alatti). Az sem kizrhat, hogy ezt a beavatkozsi formt csak a felntteknl vgeztk el.
- A jelkpes trepancik a homlokcsonton vagy a falcsonton tallhatk. Az esetek 80%-ban a bregmapont krli 5 cm-es sugar krn bell fordulnak el. A fennmarad 20% a falcsontok ezen krn kvl es terletein. Amennyiben kett vagy tbb jelkpes trepanci fordult el egy egynen, azok rendszerint szablyos, szimmetrikus elhelyezkedst mutattak.
- A jelkpes trepancik tmrje leggyakrabban 8–14 mm kztti.
Mg a sebszi trepancik orvosi clzata kzenfekv (de sok esetben nem bizonythat), a jelkpes trepancik szleskr gyakorlatnak magyarzata egyltaln nem megoldott.
Bernert Zsolt antropolgus
A fnykpek a Magyar Termszettudomnyi Mzeum Embertani Trban kszltek
Forrs: http://sirasok.blog.hu/2008/09/10/agyafurt_magyarok_koponylekeles_a_honfoglalaskorban | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
