Az �j fel�p�t�se

Az eredeti �zsiai t�pus� �jak (visszacsap��jak, merevszarv� reflex�jak) �sszetett �jak. Az �j karja �ltal�ban h�rom r�tegbõl �ll egy famag - �ltal�ban juharb�l vagy ny�rf�b�l, mert ezek mentesek a fesz�lts�gektõl �s hajl�konyak, rugalmasak - ez az �j v�za. Az �j hasi oldal�n ragaszott szarur�teg. A szaru rendk�v�li sebess�ggel nyeri vissza eredeti alakj�t, nagy a restrukci�s k�pess�ge. A k�lsõ oldalon enyvezett (halh�lyag enyv) marhal�bsz�r �nrostok, az �nrostok nagy m�rt�kben ny�jthat�k. Az �j felajzatlanul a h�z�s ir�ny�val ellent�tes ir�nyba hajlik, innen hajtj�k vissza a karokat felajz�skor. Ilyesmit ma m�r csak a mongolok �s a burj�tok k�sz�tenek (meg persze, a t�r�k�k, a k�naiak, a koreaiak, de vel�k nem foglakozom, nem az a kult�rk�r). �jk�sz�t�s Sok�ig tanult az mester, akibõl �jk�sz�tõ lett. Maga az �j elk�sz�t�se is hossz� idõt vett ig�nybe, t�bb h�nap, de ak�r t�bb �v is lehetett. Mindenk�ppen figyelembe vett�k a haszn�l� testi adotts�gait, erej�t, �s azt, hogy harci, vagy vad�sz �jat k�sz�ttetett. A harci �jak t�bbnyire feszesebbek voltak. Egy �tlagos �j felajz�s�hoz 25-30 kg erõ kellett. Az ilyen �jak a ragaszt�s miatt nagyon �rz�kenyek voltak a nedvess�gre, k�l�n�sen az esõre, ez�rt az �sszecsap�st esõs idõben mindenk�pp igyekeztek elker�lni, ak�r a "megfutamod�s" �r�n is. Egy ilyen anyagokb�l k�sz�lt �jat nem k�nnyû elk�sz�teni �s a kezel�se is gyakorlatot ig�nyel, ez�rt a korhû ut�nzatok t�m�r mûgyanta vagy fa-mûgyanta lamin�lt �jak.

�jak csoportos�t�sa

Az �jakat sokan �s sokf�lek�ppan pr�b�lt�k csoportos�tani fel�p�t�s�k vagy mûk�d�si elv�k alapj�n. L�ssunk egy p�ld�t a csoportos�t�sra: 1 Bot�jak 2 Reflex �jak K�t csoportjuk van. - V�gig hajl� (v�gig rugalmas) - Merev szarv� visszacsap� 3 Mechanikus �tt�teles �jak - Csig�s �jak - Oneida �jak A bot�j A bot�jak felajzatlanul egyenesek vagy enyh�n �veltek a felajz�ssal megegyezõ ir�nyban. Tart�s felajz�s �s hossz� haszn�lat alatt megereszkedik �s egyre ink�bb a felajz�s ir�ny�ba hajlik meg, ami miatt romlik a hat�sfoka, ez�rt egyes n�pek a leajzott bot�jat egyenes l�chez sz�jazz�k a deform�l�d�s visszaford�t�sa �rdek�ben. Legismertebb k�pviselõje az angol bot�j a longbow. Az angol �j�szatnak komoly hagyom�nyai vannak �s egy rendk�v�l kifinomult rendszer �p�lt az �j�szat k�r�, ami a mai modern verseny�j�szat alapjait k�pezte. A l�v�sm�d �s az �sszes kifejez�s innen ered. Ezeken az �jakon alkalmaztak elõsz�r olyan technikai elemeket is, amik nem az �j mûk�d�s�re voltak hat�ssal. Ilyenek p�ld�ul a markolat vagy a szõr�s bõrdarabb�l �s ak�r peremez�ssel k�sz�lt kifut�. Reflex vagy visszacsap� �j Felajzatlanul �veltek. Felajz�skor az eredeti g�rb�lettel ellent�tes ir�nyban hajl�tj�k meg ami tetemes t�bbletenergia felhalmoz�d�ssal j�r egy�tt. Noha nem a sztyeppe tal�lm�nya az "�jfesz�tõk n�pe" t�k�letes�tette �s vitte "vil�gsikerre". Hagyom�nyos fesz�t�si m�dja is elt�r a bot�j�t�l, mert itt h�velykujjal fesz�tik az ideget �s jobb oldalon futtatj�k ki a vesszõt. Seg�deszk�zk�nt csak a fesz�t�st seg�tõ h�velykujj v�dõ gyûrût �s a m�sik h�velykujjra h�zott kifut� gyûrût haszn�lnak, mag�n az �jon semmi sincsen.

Mechanikus �tt�teles �jak A gyorsas�g fokoz�sa �rdek�bena modern tudom�ny minden v�vm�nya benn�k van. Mechanikai �tt�tek �s �tbillenõ csig�k vannak bele�p�tve. A csig�s �jban a fesz�t�s pont ellent�tes a hagyom�nyosokhoz k�pest. Ezekn�l a fesz�t�s �pp a h�z�s elej�n a legnehezebb �s a v�g�n v�lik k�nnyûv� a csiga �tbillen�sekor. Emiatt k�nnyû a fesz�tett �jat c�lz�sra megtartani. R�gebben 4 csiga volt ezeken az �jakon azt�n j�ttek a 2 csig�sok. A leg�jabbakon egy csiga (k�zlõker�k!) van fel�l, alul pedig egy �gynevezett Cam. Min�l kevesebb a csiga, ann�l egyenletesebb az erõmegoszl�s. B�r ennek ellentmond, hogy mintha t�rn�nek vissza a t�bb csig�s t�pusok...

Oneida: Egy speci�lis fajt�ja a mechanikus �jaknak. A k�tkar� emelõ elv�n mûk�dnek. A k�z�pr�sz v�geiben vannak az �tbillenõ szerkezetek, ezek hajl�tj�k meg a felsõ �s als� karokat. Ac�lk�bel k�ti �ssze a k�t felet, ami a k�z�pr�szben halad. Nagyon kis kih�z�si erõvel nagy gyorsas�got lehet vele el�rni. Megjelen�s�kkor forradalminak tûntek, de a rajtuk haszn�lt idegek �s a bonyolult szerkezet miatt kb. 2000 l�v�senk�nt gener�lozni kell, ami jelentõsen megdr�g�tja a haszn�lat�t. Az �jabb csig�sok most m�r k�zel ugyanazt a teljes�tm�ny tudj�k ny�jtani l�nyegesen olcs�bban.

Az �j r�vid t�rt�nete

M�r az ember �ltal k�sz�tett legr�gebbi k�pnek tartott Altamirai barlangfestm�ny is �br�zol �j�szokat.Ez is bizony�tja, hogy m�r a pattintott kõkor embere is ismerte �s vad�sz �s/vagy harci fegyverk�nt alkalmazta. Sok n�pet nem utols� sorban az �jai tettek naggy�. A harci szekeres n�pek (hettit�k, assz�rok) sikereihez nagyban hozz�j�rult ez a fegyver. Miut�n az alapjai megteremtõdtek �s megfelelõ szintre jutott a lovagl�s, a szekereket felv�ltotta a lovas harcos �s kialakultak a sztyeppei nom�d n�pek. Elsõ ismert k�pviselõik az szk�t�k voltak. Ijuk fogalomm� v�lt. Noha a g�r�g�k nem tartott�k f�rfiasnak ha a harc nem k�zelharc volt �s megvetett�k a t�volharc miatt a szk�t�kat, m�gis maguk is rendeztek �j�sz versenyeket �s minden �j �br�zol�sukon a szk�ta �j tal�lhat�. A hunok erõsebb �ja �s a vashegyek elterjed�se hozta a k�vetkezõ vir�gkort a k�nnyûlovas harcmodornak. Õk m�r az akkori p�nc�lokat is k�pesek voltak hat�konyan �tlõni. H�romsz�rny� ny�lhegyeik l�v�s�re alkalmas �jukkal az avarok voltak a k�vetkezõ h�res lovas�j�szok. Egyes�tett�k a k�nnyû- �s neh�zlovass�g minden elõny�t. Magas szintet �rtek el az �j�szatban �s az �jk�sz�t�sben az eg�sz Eur�p�t v�gigporty�z� f�lelmetes h�rû honfoglal� eleink. Csapataik t�bb esetben eljutottak az Atlanti �ce�nig �s Biz�ncig. B�lcs Le� is meg�rta, hogy nagy gondot ford�tanak a l�h�tr�l val� ny�laz�s gyakorl�s�ra, s olyan j�rtass�gra tettek szert, hogy retteg�sben tartott�k eg�sz Eur�p�t. Sikereiket ennek �s a rajta�t�szerû taktik�juknak k�sz�nhett�k. A legjelentõsebb vir�gkort a XIII. sz�zad k�rny�ke jelentette a mongol birodalom l�trej�tt�vel. A vil�g legnagyobb egybef�ggõ sz�razf�ldi birodalm�t az �lland�an felajzva tarthat� kitaj t�pus� �jukkal, az �sszerûen, egyszerûen �s egys�gesen felszerelt �s fegyelmezett hadsereg�kkel hozt�k l�tre. Szk�ta �j B�r �sat�sokb�l nem ker�lt elõ igazi szk�ta �j, az �br�zol�sokon l�that� alakjuk alapj�n �ll�that�, hogy �sszetett reflex�jak voltak. Alapjuk g�rb�tett fa, amelyhez k�v�lrõl inakat, bel�lrõl szaru- vagy csontlemezt erõs�tettek. Az inak t�l�rtek a fa alapon. A t�lny�l� inakb�l m�g nedves �llapotban kiform�lt�k az �jv�g csig�san g�rb�lõ fej�t, ezt haszn�lt�k h�rbeakaszt� horonyk�nt. Mivel egyiptomi piramisokban tal�ltak majdnem biztosan szk�ta, vagy azzal erõsen rokon�that� �jakat, �gy l�nyeg�ben meg�llap�that�, hogy a fent le�rtak megfelelnek a val�s�gnak, tov�bb� tudjuk, hogy kb. 80-100 cm hossz� (azaz r�vid :-) ) �jak voltak. Sz�mos olyan mostani szk�ta fant�zianevû �j van, amin merev szarvak vannak. A fent le�rtakb�l k�vetkezik, hogy ezek nem sok val�s�galappal b�rnak m�g akkor sem, ha egy�bk�nt kitûnõ �jak. Hun �j Az �zsiai hunok r�g�szeti hagyat�k�ban jelenik meg elsz�r az �jak v�g�re erõs�tett merev csontos "szarv". A hajl�s karokhoz erõs�tett merev szarvak emelõk�nt mûk�dnek �s jelentõsen megn�velt�k az �j hat�konys�g�t. Ezzel egyidõben megn�vekedik az �j, (kb. 150 cm) sokkal terhelhetõbb� �s erõsebb� v�lik. Ez a t�pus m�r akkora erõvel r�p�tette a nyilakat, hogy azok k�pesek voltak a p�nc�lt is hat�konyan �t�tni. Ennek a korszaknak ez volt a leghat�konyabb katonai �j�t�sa, �s ennek k�sz�nhett�k a hunok �ri�si eur�pai hadi sikereiket. Avar �j Az �j erej�nek fejlõd�s�re v�laszul fejlõd�snek indult a p�nc�lzat is. A lemezp�nc�lok mellett megjelentek a gyûrûkbõl font k�nnyû, ugyanakkor erõsebb p�nc�lok. Az �jv�gcsontok karcs�bb� �s hajl�ss� v�lnak, sõt az eg�sz �j karcs�bb�, m�gis erõsebb� v�lik. N�ha megfigyelhetõ az �jv�gcsontok tejes elmarad�sa is akkor, mikor a karokat ak�r n�gy oldalr�l is erõs�tett�k. Nagy �s neh�z hegyek l�v�s�re haszn�lt�k ezeket az �jakat. Az avarok nem csak k�nnyû- hanem neh�zlovass�ggal is rendelkeztek. keszuloben.htmkeszuloben.htm keszuloben.htmkeszuloben.htm Magyar �j R�g�szeti leletekbõl j�l ismerj�k. Sz�p kettõs halom alak� nagyon "nyugodt" �s kiegyens�lyozott �j. K�zben tartva ez az �jat nem billen semerre �s l�v�s ut�n szinte egy�ltal�n nem rezon�l. Erre az idõre tehetõ a k�tsz�rny� vas ny�lhegyek (amik mind a mai napig a klasszikus �rtelemben vett ny�lhegyet jelentik) t�meggy�rt�s�nak elterjed�se, �s az �r szerû szint�n vas p�nc�lt�rõ hegyek megjelen�se. Megfelelõ �jjal �s taktik�val p�rosulva f�lelmetes ellenf�ll� tette eleinket, 100 �ven kereszt�l nem akadt senki, aki le tudta volna gyõzni õket. Mongol �j Õk alak�tj�k ki a mozg�konyabb taktik�j�, ugyanakkor nagy t�megû, egyszerûbben, de c�lszerûbben felfegyverzett harcost alkalmaz� nom�d hadvisel�si form�t. Ehhez igazodott az �juk is. A hajl�s karokhoz kapcsol�d� merev szarv tetemesen megnõtt, a hajl�s karok fel�t teszi ki. A merev kar v�g�n egy tov�bbi r�videbb toldal�k tal�lhat� csontb�l t�bb h�rakaszt� horonnyal, ezzel lehetett az �jat erõsebbre vagy gyeng�bbre hangolni. Ez a csont toldal�k erõsen elõre�llt. Elõttem m�ig sem vil�gos, hogy a h�rzs�moly m�r jelen volt ezeken az �jakon, vagy k�sõbb a mandzsuk honos�tj�k meg. Egy biztos, ezt az �jat a magyarral ellent�tben ak�r napokig is felajzva lehetett tartani, m�g eleink leeresztve vitt�k magukkal. Ez a t�ny a mongol sereg hadrafoghat�s�gi gyorsas�g�t jelentõsen megn�velte. keszuloben.htmkeszuloben.htm keszuloben.htmkeszuloben.htm �jv�laszt�s Vannak bizonyos t�nyek: -A hunok idej�n m�r eleink a sztyepp�n voltak. Mi is hun befoly�s al� ker�lt�nk, mint akkor b�rki. Az uralkod� oszt�lyunk lecser�lõd�tt Attila k�zvetlen rokons�g�b�l val�kra a sz�vets�g v�gett. Ez a rokons�g-tudat m�g bõven �lt a honfoglal�s ut�n is pl. az �rp�dh�ziakban. -A k�rp�t medenc�ben az avarok m�g jelen voltak a honfoglal�s idej�n. -Az orsz�g ter�let�re nagy t�megben telep�tettek kunokat, akik a mongolokhoz hasonlatos hadfelszerel�st haszn�ltak. - Az 1300-as �vek k�zep�n az orsz�gra t�rõ tat�rokat is igyekeztek itt megtelep�teni, erre konkr�t adatok vannak. Ebbõl ad�d�an l�nyeg�ben b�rki b�rmilyen �jat v�laszthat ezek k�z�l, meg lehet keresni r� az ideol�giai alapot. Az pedig t�vhit, hogy a magyar �j a leglassabb. Jelenleg a leggyorsabb gyanta �j �pp egy magyar.