Az íj felépítése

Az eredeti ázsiai típusú íjak (visszacsapóíjak, merevszarvú reflexíjak) összetett íjak. Az íj karja általában három rétegbõl áll egy famag - általában juharból vagy nyírfából, mert ezek mentesek a feszültségektõl és hajlákonyak, rugalmasak - ez az íj váza. Az íj hasi oldalán ragaszott szaruréteg. A szaru rendkívüli sebességgel nyeri vissza eredeti alakját, nagy a restrukciós képessége. A külsõ oldalon enyvezett (halhólyag enyv) marhalábszár ínrostok, az ínrostok nagy mértékben nyújthatók. Az íj felajzatlanul a húzás irányával ellentétes irányba hajlik, innen hajtják vissza a karokat felajzáskor. Ilyesmit ma már csak a mongolok és a burjátok készítenek (meg persze, a törökök, a kínaiak, a koreaiak, de velük nem foglakozom, nem az a kultúrkör). Íjkészítés Sokáig tanult az mester, akibõl íjkészítõ lett. Maga az íj elkészítése is hosszú idõt vett igénybe, több hónap, de akár több év is lehetett. Mindenképpen figyelembe vették a használó testi adottságait, erejét, és azt, hogy harci, vagy vadász íjat készíttetett. A harci íjak többnyire feszesebbek voltak. Egy átlagos íj felajzásához 25-30 kg erõ kellett. Az ilyen íjak a ragasztás miatt nagyon érzékenyek voltak a nedvességre, különösen az esõre, ezért az összecsapást esõs idõben mindenképp igyekeztek elkerülni, akár a "megfutamodás" árán is. Egy ilyen anyagokból készült íjat nem könnyû elkészíteni és a kezelése is gyakorlatot igényel, ezért a korhû utánzatok tömör mûgyanta vagy fa-mûgyanta laminált íjak.

Íjak csoportosítása

Az íjakat sokan és sokféleképpan próbálták csoportosítani felépítésük vagy mûködési elvük alapján. Lássunk egy példát a csoportosításra: 1 Botíjak 2 Reflex íjak Két csoportjuk van. - Végig hajló (végig rugalmas) - Merev szarvú visszacsapó 3 Mechanikus áttételes íjak - Csigás íjak - Oneida íjak A botíj A botíjak felajzatlanul egyenesek vagy enyhén íveltek a felajzással megegyezõ irányban. Tartós felajzás és hosszú használat alatt megereszkedik és egyre inkább a felajzás irányába hajlik meg, ami miatt romlik a hatásfoka, ezért egyes népek a leajzott botíjat egyenes léchez szíjazzák a deformálódás visszafordítása érdekében. Legismertebb képviselõje az angol botíj a longbow. Az angol íjászatnak komoly hagyományai vannak és egy rendkívül kifinomult rendszer épült az íjászat köré, ami a mai modern versenyíjászat alapjait képezte. A lövésmód és az összes kifejezés innen ered. Ezeken az íjakon alkalmaztak elõször olyan technikai elemeket is, amik nem az íj mûködésére voltak hatással. Ilyenek például a markolat vagy a szõrös bõrdarabból és akár peremezéssel készült kifutó. Reflex vagy visszacsapó íj Felajzatlanul íveltek. Felajzáskor az eredeti görbülettel ellentétes irányban hajlítják meg ami tetemes többletenergia felhalmozódással jár együtt. Noha nem a sztyeppe találmánya az "íjfeszítõk népe" tökéletesítette és vitte "világsikerre". Hagyományos feszítési módja is eltér a botíjétól, mert itt hüvelykujjal feszítik az ideget és jobb oldalon futtatják ki a vesszõt. Segédeszközként csak a feszítést segítõ hüvelykujj védõ gyûrût és a másik hüvelykujjra húzott kifutó gyûrût használnak, magán az íjon semmi sincsen.

Mechanikus áttételes íjak A gyorsaság fokozása érdekébena modern tudomány minden vívmánya bennük van. Mechanikai áttétek és átbillenõ csigák vannak beleépítve. A csigás íjban a feszítés pont ellentétes a hagyományosokhoz képest. Ezeknél a feszítés épp a húzás elején a legnehezebb és a végén válik könnyûvé a csiga átbillenésekor. Emiatt könnyû a feszített íjat célzásra megtartani. Régebben 4 csiga volt ezeken az íjakon aztán jöttek a 2 csigások. A legújabbakon egy csiga (közlõkerék!) van felül, alul pedig egy úgynevezett Cam. Minél kevesebb a csiga, annál egyenletesebb az erõmegoszlás. Bár ennek ellentmond, hogy mintha térnének vissza a több csigás típusok...

Oneida: Egy speciális fajtája a mechanikus íjaknak. A kétkarú emelõ elvén mûködnek. A középrész végeiben vannak az átbillenõ szerkezetek, ezek hajlátják meg a felsõ és alsó karokat. Acélkábel köti össze a két felet, ami a középrészben halad. Nagyon kis kihúzási erõvel nagy gyorsaságot lehet vele elérni. Megjelenésükkor forradalminak tûntek, de a rajtuk használt idegek és a bonyolult szerkezet miatt kb. 2000 lövésenként generálozni kell, ami jelentõsen megdrágítja a használatát. Az újabb csigások most már közel ugyanazt a teljesítmény tudják nyújtani lényegesen olcsóbban.

Az íj rövid története

Már az ember által készített legrégebbi képnek tartott Altamirai barlangfestmény is ábrázol íjászokat.Ez is bizonyítja, hogy már a pattintott kõkor embere is ismerte és vadász és/vagy harci fegyverként alkalmazta. Sok népet nem utolsó sorban az íjai tettek naggyá. A harci szekeres népek (hettiták, asszírok) sikereihez nagyban hozzájárult ez a fegyver. Miután az alapjai megteremtõdtek és megfelelõ szintre jutott a lovaglás, a szekereket felváltotta a lovas harcos és kialakultak a sztyeppei nomád népek. Elsõ ismert képviselõik az szkíták voltak. Ijuk fogalommá vált. Noha a görögök nem tartották férfiasnak ha a harc nem közelharc volt és megvetették a távolharc miatt a szkítákat, mégis maguk is rendeztek íjász versenyeket és minden íj ábrázolásukon a szkíta íj található. A hunok erõsebb íja és a vashegyek elterjedése hozta a következõ virágkort a könnyûlovas harcmodornak. Õk már az akkori páncélokat is képesek voltak hatékonyan átlõni. Háromszárnyú nyílhegyeik lövésére alkalmas íjukkal az avarok voltak a következõ híres lovasíjászok. Egyesítették a könnyû- és nehézlovasság minden elõnyét. Magas szintet értek el az íjászatban és az íjkészítésben az egész Európát végigportyázó félelmetes hírû honfoglaló eleink. Csapataik több esetben eljutottak az Atlanti óceánig és Bizáncig. Bölcs Leó is megírta, hogy nagy gondot fordítanak a lóhátról való nyílazás gyakorlására, s olyan jártasságra tettek szert, hogy rettegésben tartották egész Európát. Sikereiket ennek és a rajtaütészerû taktikájuknak köszönhették. A legjelentõsebb virágkort a XIII. század környéke jelentette a mongol birodalom létrejöttével. A világ legnagyobb egybefüggõ szárazföldi birodalmát az állandóan felajzva tartható kitaj típusú íjukkal, az ésszerûen, egyszerûen és egységesen felszerelt és fegyelmezett hadseregükkel hozták létre. Szkíta íj Bár ásatásokból nem került elõ igazi szkíta íj, az ábrázolásokon látható alakjuk alapján állítható, hogy összetett reflexíjak voltak. Alapjuk görbített fa, amelyhez kívülrõl inakat, belülrõl szaru- vagy csontlemezt erõsítettek. Az inak túlértek a fa alapon. A túlnyúló inakból még nedves állapotban kiformálták az íjvég csigásan görbülõ fejét, ezt használták húrbeakasztó horonyként. Mivel egyiptomi piramisokban találtak majdnem biztosan szkíta, vagy azzal erõsen rokonítható íjakat, így lényegében megállapítható, hogy a fent leírtak megfelelnek a valóságnak, továbbá tudjuk, hogy kb. 80-100 cm hosszú (azaz rövid :-) ) íjak voltak. Számos olyan mostani szkíta fantázianevû íj van, amin merev szarvak vannak. A fent leírtakból következik, hogy ezek nem sok valóságalappal bírnak még akkor sem, ha egyébként kitûnõ íjak. Hun íj Az ázsiai hunok régészeti hagyatékában jelenik meg elször az íjak végére erõsített merev csontos "szarv". A hajlós karokhoz erõsített merev szarvak emelõként mûködnek és jelentõsen megnövelték az íj hatékonyságát. Ezzel egyidõben megnövekedik az íj, (kb. 150 cm) sokkal terhelhetõbbé és erõsebbé válik. Ez a típus már akkora erõvel röpítette a nyilakat, hogy azok képesek voltak a páncélt is hatékonyan átütni. Ennek a korszaknak ez volt a leghatékonyabb katonai újítása, és ennek köszönhették a hunok óriási európai hadi sikereiket. Avar íj Az íj erejének fejlõdésére válaszul fejlõdésnek indult a páncélzat is. A lemezpéncélok mellett megjelentek a gyûrûkbõl font könnyû, ugyanakkor erõsebb páncélok. Az íjvégcsontok karcsúbbá és hajlóssá válnak, sõt az egész íj karcsúbbá, mégis erõsebbé válik. Néha megfigyelhetõ az íjvégcsontok tejes elmaradása is akkor, mikor a karokat akár négy oldalról is erõsítették. Nagy és nehéz hegyek lövésére használták ezeket az íjakat. Az avarok nem csak könnyû- hanem nehézlovassággal is rendelkeztek. keszuloben.htmkeszuloben.htm keszuloben.htmkeszuloben.htm Magyar íj Régészeti leletekbõl jól ismerjük. Szép kettõs halom alakú nagyon "nyugodt" és kiegyensúlyozott íj. Kézben tartva ez az íjat nem billen semerre és lövés után szinte egyáltalán nem rezonál. Erre az idõre tehetõ a kétszárnyú vas nyílhegyek (amik mind a mai napig a klasszikus értelemben vett nyílhegyet jelentik) tömeggyártásának elterjedése, és az ár szerû szintén vas páncéltörõ hegyek megjelenése. Megfelelõ íjjal és taktikával párosulva félelmetes ellenféllé tette eleinket, 100 éven keresztül nem akadt senki, aki le tudta volna gyõzni õket. Mongol íj Õk alakítják ki a mozgékonyabb taktikájú, ugyanakkor nagy tömegû, egyszerûbben, de célszerûbben felfegyverzett harcost alkalmazó nomád hadviselési formát. Ehhez igazodott az íjuk is. A hajlós karokhoz kapcsolódó merev szarv tetemesen megnõtt, a hajlós karok felét teszi ki. A merev kar végén egy további rövidebb toldalék található csontból több húrakasztó horonnyal, ezzel lehetett az íjat erõsebbre vagy gyengébbre hangolni. Ez a csont toldalék erõsen elõreállt. Elõttem máig sem világos, hogy a húrzsámoly már jelen volt ezeken az íjakon, vagy késõbb a mandzsuk honosítják meg. Egy biztos, ezt az íjat a magyarral ellentétben akár napokig is felajzva lehetett tartani, míg eleink leeresztve vitték magukkal. Ez a tény a mongol sereg hadrafoghatósági gyorsaságát jelentõsen megnövelte. keszuloben.htmkeszuloben.htm keszuloben.htmkeszuloben.htm Íjválasztás Vannak bizonyos tények: -A hunok idején már eleink a sztyeppén voltak. Mi is hun befolyás alá kerültünk, mint akkor bárki. Az uralkodó osztályunk lecserélõdött Attila közvetlen rokonságából valókra a szövetség végett. Ez a rokonság-tudat még bõven élt a honfoglalás után is pl. az Árpádháziakban. -A kárpát medencében az avarok még jelen voltak a honfoglalás idején. -Az ország területére nagy tömegben telepítettek kunokat, akik a mongolokhoz hasonlatos hadfelszerelést használtak. - Az 1300-as évek közepén az országra törõ tatárokat is igyekeztek itt megtelepíteni, erre konkrét adatok vannak. Ebbõl adódóan lényegében bárki bármilyen íjat választhat ezek közül, meg lehet keresni rá az ideológiai alapot. Az pedig tévhit, hogy a magyar íj a leglassabb. Jelenleg a leggyorsabb gyanta íj épp egy magyar.