Tollazat A vesszõ v�ge elõtt tal�lhat�. �ltal�ban h�rom van belõle 120 fokos sz�gben. Egy k�z�l�k elt�rõ sz�nezetû, ez a vez�rtoll. Vannak speci�lis vesszõk, melyeken enn�l kevesebb, t�bb vagy �pp �rdekesnek tûnõ elrendez�sû toll tal�lhat�. Ezekrõl majd ejtek sz�t a v�g�n.

G�b (Nock point) Ahhoz, hogy a l�v�s igaz�n pontos legyen, az kell, hogy az �j markolat�t mindig ugyanott fogjuk, �s a vesszõt is minden esetben ugyanoda tudjuk illeszteni. Ebben seg�t az idegre helyezhetõ g�b. Felhelyez�se a k�vetkezõk�pp t�rt�njen. Meg kell fogni a markolatot azon a fix ponton. A f�ggõlegesre �ll�tott �jra v�zszintesen kell felhelyezni a vesszõt, majd kb 4-5 millim�terrel feljebbh�zni a vesszõvastags�gt�l f�ggõen. Ez�ltal a vesszõ enyh�n elõre fog bukni. �gy kell felhelyezni a g�b�t a vesszõ al�, vagy f�l�, egy�ni izl�snek megfelelõen, vagy lehet k�t g�b�t is tenni �s k�z� illeszteni a vesszõv�get minden esetben. Alacsonyra helyezett g�b eset�n a tart� k�zen kifut� vesszõ fels�rtheti a kezet, magas g�b eset�n pedig a vesszõ bukd�csol� r�pp�ly�t �r le. Ha t�bb l�v�ssel siker�lt kipr�b�lni a helyzet�t, �s az megfelelõ, akkor �rdemes csak v�gleg feszor�tani, mert elk�pzelhetõ, hogy elsõre nem siker�l t�k�letesre �s cs�sztatni kell valamerre kiss�.

Alkarv�dõ Old�skor a visszacsap�d� ideg meg�theti a tart� k�z alkarj�t. Ez s�lyos s�r�l�seket is okozhat. Egyszerûbb esetben ez csak f�jdalmas v�ral�fut�s lesz, de hallottam m�r olyat, aminek �rseb�szeti beavatkoz�s lett a k�vetkezm�nye. Olyat �rdemes venni, amelyikben ac�lerõs�t�s tal�lhat�, mert jobban v�d �s tart�sabb is.

Mediterr�n fog�s Fesz�t�skor az idegre kell r�fogni ujjbegyekkel. A mutat� ujj a vesszõ f�l�tt, a nagy- �s gyûrûs ujjak a vesszõ alatt legyenek. Ez l�tezik k�tujjas fog�sk�nt is. Ilyenkor a gyûrûs ujjnak nincsen szerepe. A vesszõt az �j bal oldal�n vezetj�k ki.

Apache-, vagy als� h�rfog�s Ilyenkor a kettõ, vagy h�rom ujjal a vesszõ al� kell fogni. Fel�lrõl a g�b biztos�t. Minden m�sban a mediterr�nra hasonl�t. H�rm�rt�kes c�lz�sn�l haszn�latos, t�rt�nelmi �jra nem jellemzõ, b�r a szab�lyok nem tiltj�k, puszt�n annyit mondanak ki, hogy egy ujj mindenk�pp �rjen e vesszõh�z, annak pedig megfelel.

�zsiai vagy mongol h�rfog�s Az ut�bbi idõben erõsen terjed. Enn�l a l�v�sm�dn�l a vesszõ az �j jobb oldal�n fut ki a bal h�velykujj tõperc�n. L�v�skor az �j k�rbefordul �s az ideg bal oldalr�l �ti meg a l�võ alkarj�t. Az idegre fog�s pedig a h�velyk- �s mutat�ujjakkal t�rt�nik �gy, hogy a h�velykujj fog �s a mutat� pedig biztos�t. Ha õseink valahogy lõttek l�r�l, akkor az majdnem biztos, hogy csak �gy tehett�k. A mediterr�n fog�s szerintem lovas�j�szatra kev�sb� alkalmas, akkor is, ha Kassai Lajos �gy lõ, az õ l�v�sm�dj�nak teljesen m�s oka van. Alapjait tekintve minden sztyeppei kult�ra egyforma volt, legyen az mongol, kipcsak vagy �pp magyar. M�g az elnevez�sek is egy tõrõl fakadnak (pl.: lovasezred mongolul tumen, magyarul t�m�ny). A legut�bbi idõkig fennmaradt kult�r�kban pedig �zsiai h�rfog�st haszn�lnak, csak�gy, mint tett�k az ezer �ve. Az, hogy a s�rokban nem maradt fenn fesz�tõgyûrû, nem jelenti azt, hogy nem is volt. Legfeljebb nem olyan anyagb�l, ami fennmaradhatott. Mindent egybevetve ez egy kor�nt sem egyszerû l�v�sm�d. �nk�nt ad�dik a k�rd�s: mi�rt veszõdtek a sztyeppi nom�d n�pek �sszetett reflex�jak k�sz�t�s�vel, ami sokkal bonyolultabb �s idõig�nyesebb feladat, mint az egyszerû bot�jak elõ�ll�t�sa? (Egy �sszetett �j k�r�lbel�l hat h�nap alatt, m�g egy egyszerû �j a fa kisz�r�t�s�val egy�tt k�t h�nap alatt, sz�raz f�b�l n�h�ny nap alatt elk�sz�thetõ.) Ez k�t okra vezethetõ vissza. Egyfelõl a sztyeppvid�ken nem honosak az egyszerû �jak k�sz�t�s�re legalkalmasabb fafajok, a kõris (Fraxinus) �s a tiszafa (Taxus). M�sfelõl a l�h�tr�l haszn�lt �jnak olyan r�vidnek kell lennie, hogy az ne akad�lyozza a nyeregben a lovas visszafordul�s�t. A 140-150 centim�ter feszt�vols�g� egyszerû bot�jat nem lehet 70 centim�ter k�r�li hosszra (egy felnõtt f�rfi szok�sos h�z�shossza) megfesz�teni, mert elt�rik. Meg kellett tal�lni azt a megold�st, amellyel megfelelõ erejû �s gyorsas�g�, de el�gg� r�vid, lovas�j „�p�thetõ". Felajzatlan honfoglal�s kori �j Erre legalkalmasabb az �n-fa-szaru szerkezetû �sszetett �jkar. A sztyeppi nom�d n�pek teh�t nem valamif�le cs�csmodellt, „csodafegyver"-t alkottak, hanem egy olyan harci eszk�zt, amelyet l�h�tr�l is haszn�lhattak. Az �sszetett reflex�j jellegzetes lovasfegyver. Az egyszerû bot�j ezzel szemben tipikus gyalogosfegyver; ha megfelelõen „�ll�tj�k hadrendbe", vel�k is kiv�vhat� a gyõzelem (p�ld�ul a cr�cyi csat�ban, 1346- ban). Mindent egybevetve: a honfoglal� magyarok �sszetett reflex�ja nem volt sem jobb, sem rosszabb az eur�pai n�pek egyszerû bot�jain�l. F�l�ny�t nem nagyobb relat�v teljes�tm�nye adta, hanem az, hogy v�gtat� l�r�l is haszn�lhatt�k. Kalandoz� õseink hadi sikereiket fõk�nt szervezetts�g�knek k�sz�nhett�k, vagyis annak, hogy jobban �ssze tudt�k hangolni a hadvisel�s elemeit (a strat�gi�t, a taktik�t, a fegyverzetet �s a logisztik�t), mint az ellenf�l.

AZ �J EREJE Ajzatlan form�juk alapj�n bot�jakat �s reflex�jakat k�l�nb�ztet�nk meg egym�st�l. A bot�jak ajzatlanul t�bb�-kev�sb� egyenesek. A reflex�jak viszont mindig �veltek, s az ilyen �jat felajz�sakor (amikor az ideget az �jra akasztj�k) ezzel az �vvel ellent�tes ir�nyban hajl�tj�k meg. (A reflex�j sz�nak elfogadott magyar�t�sa a „visszacsap� �j". Ezek az �jak azonban - ahogy a t�bbi sem - nem csapnak vissza; legfeljebb „visszahajl� �j"-nak nevezhetn�nk õket.) A reflex�jaknak k�t alcsoportja: a teljes hosszukban rugalmas reflex�jak, valamint a v�geiken 5-25 centim�teres hosszon emelõk�nt mûk�dõ, merev csontlapokkal megerõs�tett „merev szarv�" reflex�jak. Ez ut�bbiba tartoznak a honfoglal� magyarok �jai is. Az �jak a rugalmas r�szek szerkezete alapj�n szint�n k�t csoportra oszthat�k. Az egyszerû �jak rugalmas r�szei homog�nek, az �sszetett �jak�i r�teges szerkezetûek. (Az „egyszerû" jelzõ ez esetben nem valamif�le lebecs�l�st fejez ki, hanem egy �j t�pust jel�l.) Szinte minden t�puskombin�ci�ra tal�lhatunk p�ld�t a t�rt�nelmi �jak vagy a term�szeti n�pek �jai, esetleg a modern sport�jak k�z�tt. Az eur�pai sztyeppi lovas n�pek - �gy a honfoglal� magyarok �s a mongolok - �sszetett reflex�jat haszn�ltak, m�g a nyugat- eur�pai gyalogs�g egyszerû bot�jat. Mivel az �jak haszn�lati �rt�k�t v�gsõ soron a kilõtt ny�l �thatol� sebess�ge, sebzõ �s �lõhat�sa adja meg, a ny�l jellemzõi k�z�l gyakorlati szempontb�l a ny�l mozg�si energi�ja az elsõdleges. A m�r�sek tan�s�ga szerint a term�szetes anyag� �jak eset�ben ezt d�ntõen az �j ereje hat�rozza meg. (Igaz ugyan, hogy az erõt n�velve n�vekszik az �jkarok tehetetlens�ge �s vele egy�tt azonos nyilat haszn�lva cs�kken a hat�sfoka, az �j teljes�tm�nye m�gis n�vekszik.) Az optim�lisn�l erõsebb �jak teljes�tm�nyn�veked�se ar�nytalanul kisebb, mint a kifejtendõ erõ �s a befektetendõ energia n�veked�se, de a nagyobb teljes�tm�ny el�r�s�nek legegyszerûbb eszk�ze m�giscsak az �j erej�nek n�vel�se. A term�szetes anyagokb�l k�sz�lt, �tlagos minõs�gû �jak ereje k�z�tti k�l�nbs�g meglehetõsen pontosan jelzi abszol�t teljes�tõk�pess�g�k k�l�nbs�g�t. Magyarul: ha k�t term�szetes anyag� �j k�z�tt az erõk�l�nbs�g meghaladja a 10 fontot, szinte biztosra vehetõ, hogy az erõsebb �jjal �rhetõ el nagyobb ny�lvesszõsebess�g, b�rmilyen rossz is az �j relat�v teljes�tm�nye. Az �j ereje. Az �jnak az adott ny�lvesszõhosszra (a k�s�rletekben 70 centim�terre) val� megfesz�t�s�hez sz�ks�ges erõ. Tekintettel arra, hogy az �j�szati szakirodalom t�lnyom� t�bbs�ge Angli�ban �s az Egyes�lt �llamokban jelenik meg, az �jak erej�t fontban szok�s megadni. Az �j energiat�rol� k�pess�ge. Az �jnak a k�rd�ses hosszra (eset�nkben 70 centim�terre) val� megfesz�t�se sor�n v�gzett munk�val egyenlõ. Az �jban t�rolt energia a fesz�t�si grafikonon felvett erõ �s a fesz�t�si elmozdul�s szorzata. Az �j gyorsas�ga. Az �jb�l kilõtt ny�lvesszõ kezdõsebess�g�vel adhat� meg. Sz�mszerû �rt�ke a ny�l t�meg�tõl is f�gg, ez�rt a k�l�nf�le �jak �sszehasonl�t�s�ra csak azonos t�megû nyilakkal m�rt �rt�kek haszn�lhat�k. Az �j energetikai hat�sfoka. Ez az �rt�k azt mutatja, hogy a megfesz�t�s sor�n v�gzett munka (az �jban t�rolt energia) h�ny sz�zal�k�t kapjuk vissza a kilõtt ny�l mozg�si energi�jak�nt. Egy adott �j hat�sfoka a kilõtt ny�l t�mege szerint v�ltozik. Elsõ pillanatra nem tûnik logikusnak, de nehezebb nyilat alkalmazva az �j hat�sfoka nõ. Az �jkarok tehetetlens�ge. A megfesz�tett �jban t�rolt energia egy r�sze az �j karjainak (�s az idegnek) a mozgat�s�ra haszn�l�dik fel, csak a „marad�k" ford�t�dik a ny�l kil�v�s�re. Az �jkarok mozd�t�s�ra felhaszn�lt energi�t �gy tekintj�k, mintha az �jb�l a val�s�gos ny�lvesszõvel egy�tt egy m�sik nyilat is kilõn�nk. Ennek a „l�thatatlan" ny�lnak a t�mege jellemzi az �jkarok tehetetlens�g�t.