A s�rgal�z (ford�totta: Darnay L�szl�) Az �j�szat egyik legborzaszt�bb r�m�lm�nak megnyilv�nul�sa c�ll�v�kn�l a "s�rgal�z", vad�szokn�l a "vad�szl�z". Sok neve van: kap�sl�v�s, lefagy�s, ber�ndul�s, vagy akaratlan old�s. Ak�rhogy is nevezz�k ezt a rettegett k�rt, hat�sai ugyanazok. Nem �lvezz�k az �j�szatot, mert nem uraljuk a l�v�st. Csak a kezd�k v�dettek, meg azok, akik kedvtel�sb�l l�nek, �s nem �rdekli �ket hova megy a vessz�. Amikor elkezd�nk javulni �s az eredm�nyekre figyelni, b�rmikor lecsaphat a "veszedelmes k�r"!

LEFAGY�S A "lefagy�k" csoportja nem tudja a c�l k�zep�re vinni �s ott megtartani az ir�nyz�kot. Vannak akik a s�rga mellett fagynak le, nem tudnak k�z�pre menni, m�g m�sok beviszik k�z�pre, de ott nem tudj�k elengedni. Ez ut�bbiaknak ki kell mozdulniuk a k�z�ppontb�l, hogy a tudatalattijuk megengedje sz�mukra az old�st. �ltal�ban �gy pr�b�lnak v�dekezni, hogy megpr�b�lj�k az ir�nyz�kot gyorsan kereszt�lvinni a s�rg�n, �s ez alatt oldanak. Ez a m�dszer, mint az �j�szatban minden, egy-k�t h�tig seg�t, azt�n elkezdik a "bemen�st" kor�bbra �rezni, �s eloldanak a k�z�p el�tt. Nem telik el hossz� id�, �s a beindul�s is old�sk�nyszert okoz. M�sok �gy pr�b�lj�k becsapni magukat, hogy az ir�nyz�kot k�z�pre �ll�tj�k, amikor a s�rga mellett lefagynak. Ez is haszn�l p�r napig, esetleg n�h�ny h�tig, de mint szok�sos, ezt is kor�bbra fogj�k �rezni, �s a v�g�n m�g t�volabb fagynak le a k�zep�t�l.

KAP�SL�V�S �gy kezd�dik, hogy akaratlanul eloldunk miel�tt rendesen be�lltunk volna a k�z�pre, vagy a hal�los z�n�ba. Amint a betegs�g el�rehalad, a l�v� egyre kor�bban �rzi, hogy meg�rkezett, elkezd hamarabb oldani, v�g�l m�r akkor elold, mikor a keze meg�rinti az arc�t. A kap�sl�v�s m�sik form�ja akkor jelentkezik amikor a vad�sz�j�sz viszi lefel� az ir�nyz�kot a hal�los z�na fel�. N�ha, amikor az ir�nyz�k meg�rinti az �z h�t�t, a vad�sz �nk�ntelen�l elold. R�ad�sul fogalma sincs, hogy ez hogyan t�rt�nt.

BER�NDUL�S Old�g�pesek k�z�tt ez a "c�lcidri" leggyakoribb form�ja. A ber�ndul�s akkor jelentkezik, amikor a c�lra tart� �j�sz megpr�b�l agy�val jelezni ujj�nak, hogy h�zza m�r meg a ravaszt, vagy engedje el az ideget. �gy n�z ki, mintha �ram�t�st kapna pont az old�s pillanat�ban. A ber�ndul�s m�sik p�ld�ja, amikor az �j�sz "dadog": h�trah�zza kez�t mintha oldana, de nem engedi el az ideget! Erre visszacs�szik, majd megint beleh�z, ugyanakkor m�sik k�zzel belemarkol az �jba, �s �ltal�ban valamelyik oldalra elr�ntja az old�s el�tt. Egyszer a Hawai nemzeti bajnoks�gon egy 80 yardos c�ln�l 20 yardnyit jobbra ber�ntottam. Alig 10 yarddal sz�llt el a vessz� egy m�sik �j�sz mellett, aki a szomsz�dos c�lt�l t�rt vissza. Amint l�tod, ez nemcsak cikis de vesz�lyes is lehet. AZ OKOK Vannak akin�l enyh�bbek a t�netek, m�g m�sok annyira reszketnek, hogy elejtik vagy eldobj�k az �jat. Besz�lik, hogy volt olyan �j�sz, aki m�g �ssze is esett. Ak�rmilyen alakban is jelentkezik, ak�rkit is fert�z meg, az alapvet� ok ugyanaz: a mell�l�v�st�l val� f�lelem. Ezt a f�lelmet egy l�ncreakci� okozza, mely l�v�s-st�lusunkb�l, m�g pontosabban annak hi�ny�b�l indul ki. P�ld�ul: a teljes kih�z�s pillanat�ban nem akarunk, vagy nem tudunk ellazulni, mert hib�s a st�lusunk; t�l hossz� a h�z�shossz; t�l neh�z az �j; izomb�l tartjuk c�lon az ir�nyz�kot (de ez egy m�sik cikk t�m�ja). Ezek a probl�m�k "reszket� ir�nyz�kk�pet" eredm�nyezhetnek, ami tov�bb romlik. Elvesz�tj�k �nbizalmunkat, �s k�telkedni kezd�nk abban, hogy higgadtan tudunk c�lra tartani. Mivel nem tudjuk az ir�nyz�kot el�g sok�ig ott tartani, ahol akarjuk, nem �rezz�k, hogy a l�v�st "el tudjuk szor�tani" az els�t�n, vagy lassan le tudjuk ernyeszteni az ujjainkat az idegr�l. Megpr�b�ljuk az old�ssal "id�z�teni" a reszket� ir�nyz�kk�pet az�rt, hogy a vessz� oda menjen, ahov� szeretn�nk. Az old�g�pesek ilyekor kezdenek belenyomni a ravaszba, ami v�lem�nyem szerint a c�lf�lelem korai v�ltozata. A ber�ndul�k eset�ben, k�t egyidej� gondolat okozza az "�ram�t�st", illetve a ber�nt� hat�st: ir�nyz�k a c�lon �s old�s. Vagyis a ber�nt�s annak az eredm�nye, hogy agyunkba k�t k�l�nb�z� gondolat hatol be ugyanabban az ezredm�sodpercben. Ezt nem lehet csin�lni! A lefagy�s, kap�sl�v�s �s egy�b akaratlan old�s eset�n az elhib�z�s el�k�pzel�se a hib�z�st�l val� f�lelemm�, n�h�ny esetben "lefagy� f�lelemm�" v�ltozik, ami - elvesztett az �nbizalmunk miatt - nem m�s, mint az old�st�l val� tudat alatti retteg�s. A kap�sl�v�s egy kicsit titokzatosabb, de alapvet�en a v�rakoz�s �s a f�lelem okozza a kontroll elveszt�s�t. V�lem�nyem szerint l�t�si vagy tapint�si reflexek v�ltj�k ki, ami emberenk�nt elt�r�. �ltal�ban a l�v�s el�tti c�lk�p el�r�s�hez, vagy a r�gz�l�s el�tti �rint�shez kapcsol�dik.

A GY�GYM�DOK Amikor a gy�gy�t�sr�l besz�l�nk eml�kezn�nk kell r�, hogy mindenf�le c�lf�lelem vagy vad�szl�z tudatalatti betegs�g, �s ide kell a kezel�st koncentr�lni. Csak kev�s olyan "tartoz�k" van, ami n�h�ny - nem t�l s�lyos - esetben seg�thet. Ilyen lehet n�h�ny old�g�p �s egy szerkenty�, amit "klikker"-nek h�vnak. Makacsabb esetekben bonyolult edz�sm�dszerek �s programok haszn�latosak.

OLD�G�PEK Az ujjal l�v�k ideiglenesen, vagy v�glegesen megszabadulhatnak a probl�m�t�l, ha �tt�rnek old�g�pre. Mivel a c�lf�lelmet - kezdeti f�zisban - a v�rakoz�s (anticip�ci�) okozza, ez�rt az old�g�pesek is meggy�gy�thatnak n�h�ny enyh�bb esetet �gy, ha �tt�rnek olyan old�g�pre, amelyik legy�zi a robban�si v�rakoz�st. A legt�bb billenty�s old�g�p eset�n "r�k�sz�l" az �j�sz, �s ez �ltal bele csap a billenty�be. Azok a t�pusok seg�thetnek, amelyeken nincs els�t� billenty�. Ezek "h�tfesz�lts�ggel", a markolat elford�t�s�val m�k�dnek. Az egyik legn�pszer�bb "h�t-fesz�lts�ges" k�sz�l�k a Stanislawski, amelyb�l k�t-, h�rom-, h�rom �s f�l-, n�gyujjas v�ltozat kaphat�. Mel Stanislawski ezen k�v�l feltal�lt egy mindegyik els�t�j�hez haszn�lhat� "telihold" elnevez�s� �tletes edz�k�sz�l�ket. Ezzel teljes kih�z�s mellett lehet oldani an�lk�l, hogy az �jat els�tn�nk. Van benne egy hornyos excenter (cam), ami abban a helyzetben kattan, ahol a rendes els�t� kioldana. A Carter Enterprises is gy�rt "h�t-fesz�lts�ges" els�t�t The Solution n�ven. Ezen van biztos�t� is. (folytatjuk)

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Ide masolom a t�bbit is amkiet meg megleltem: XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A Zen szellem, az �r�k kezd�k szelleme (Shunryu Suzuki (r�szlet)) Shunryu Suzuki k�nyv�nek c�me A Zen szellem az �r�k kezd�k szelleme melyben r�gt�nz�sek olvashat�k zen medit�ci�hoz. "Az �r�k kezd�k szelleme sokra k�pes, a kitanultak� csak kev�sre." "Az a legfontosabb, hogy olyannak mutass�tok magatokat, amilyenek vagytok, an�lk�l, hogy valamilyen sz�nd�kolt vagy mesterk�lt viselked�st venn�tek fel." "�let�nk �s hal�lunk ugyanaz a dolog. Ha meg�rtj�k ezt, nincs t�bb� hal�lf�lelem, �s val�j�ban nincsenek m�s probl�m�k sem az �letben." "Minden a semmib�l j�n. Ez az igazi �let�r�m." "A zen tan�tv�nynak kincset jelent a gyom." "Miel�tt el�llna az es�, m�r madarat hallunk. A vastag h�r�teg alatt is l�tunk h�vir�got." "A nagy szellem olyasmi, ami a ti�tek, �s nem olyasvalami, amit keresni kellene." XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Kyudo: B�lcsess�gek Van n�h�ny gyatra m�dja a gyakorl�snak, melyet fel kell ismernetek. Amikor (...) gyakoroltok, �ltal�ban az eszm�nyit keresitek, kit�zt�k egy eszm�nyt vagy egy c�lt, az ut�n arra t�rekedtek, hogy azt el�rj�tek, teljes�ts�tek. Pedig, (...) ez �rtelmetlens�g. Ha az eszm�nyit keresitek, akkor valamif�le nyeres�g gondolata lappang bennetek; (...) mit�bb gyakorl�sotok l�nyeg�t �ldozz�tok fel. Mivel az "el�rend�" mindig el�ttetek �ll, jelenbeli �nmagatokat �ldozz�tok fel valami j�v�beli ide�l�rt. V�g�l azt�n a semmit markolt�tok. Ez �rtelmetlens�g, ez egy�ltal�n nem megfelel� gyakorl�s. Enn�l az eszm�nyes�t� magatart�sn�l csak az rosszabb, ha valaki a (...) gyakorl�s�ban vet�lkedik valakivel. Ez sil�ny, hitv�ny m�dja a gyakorl�snak. Mi (...) a "csak �lni"-re helyezz�k a hangs�lyt. (...) Egyszer�en csak gyakorolunk, ak�r �r�m�nk telik benne, ak�r nem, csak csin�ljuk. Ha �lmosak vagyunk is, ha bele is f�radtunk (...), hogy napr�l napra ugyanazt ism�telj�k, m�g �gy is folytatjuk (...). Ak�r b�tor�tja valaki gyakorl�sunkat, ak�r nem, egyszer�en tessz�k csak. M�g ha egyed�l gyakoroltok is (...), mester n�lk�l, azt hiszem megtal�lj�tok majd a m�dj�t, hogy szemben�zzetek azzal, hogy megfelel�-e a gyakorl�sotok, vagy sem. Ha belef�radtatok (...), vagy ha tokig vagytok a gyakorl�ssal, tekints�tek ezt figyelmeztet� jelnek. El fogtok bizonytalanodni a gyakorl�ssal szemben, ha az eszm�nyit keres�v� v�lt, a nyeres�g valamilyen gondolata lappang a gyakorl�sban �s nem tiszta el�gg�. Ha t�ls�gosan moh�n gyakoroltok, el fogtok bizonytalanodni. Legyetek h�l�sak teh�t, ha egy jel vagy figyelmeztet� jelz�s felh�vja a figyelmeteket gyakorl�sotok gyenge pontj�ra. Ekkor teljesen megfeledkezve minden t�ved�sr�l, �s meg�j�tva utatokat, visszanyerhetitek az eredeti gyakorl�st. Ez nagyon fontos dolog. Mindaddig, am�g folytatj�tok a gyakorl�st, el�g biztosak lehettek magatokban, mihelyt azonban nagyon neh�zz� v�lik folytatni, meg kell tal�lnotok a m�dj�t, hogy b�tor�ts�tok magatokat. L�v�n neh�z dolog �gy b�tor�tani magatokat, hogy ne valami �rt�ktelen gyakorl�sm�dba mer�ljetek, nagyon neh�z lesz magatok szerint folytatni a tiszta gyakorl�st. Ez�rt van mester�nk. Mesterek �ltal jav�ts�tok ki a gyakorl�st. Persze nehezek ezek a vele t�lt�tt id�k, de legal�bb meg�v benneteket a hib�s gyakorl�st�l. A zen buddhista papok t�bbs�g�nek neh�z id�ket jelentett a mester�kkel val� egy�ttl�t. Mikor pedig neh�zs�geikr�l besz�lnek, azt hihetitek, hogy nem is lehet ilyen neh�zs�gek n�lk�l gyakorolni (...). Pedig ez nincs �gy. Ez�rt mondja Dogen zenji: "Ne gondolj�tok, hogy sz�ks�gszer�en tudat�ban lesztek saj�t megvil�gosod�sotoknak." Tudat�ban lesztek-e vagy sem, saj�t igazi megvil�gosod�sotok gyakorl�sotokban van. Egy m�sik t�ved�s lehet az is, ha az�rt gyakoroltok, mert �r�m�t leltek benne. Ha gyakorl�sotok �r�m�rz�ssel j�r, akkor tulajdonk�ppen nem alakul valami j�l. Persze ez nem sil�ny gyakorl�s, de az igazihoz k�pest nem nagyon j�. (...) Az a legjobb, ha minden �r�m, s�t, lelki�r�m n�lk�l gyakoroltok. Csak tenni, elfelejtkezve testi �s lelki �rz�seitekr�l, megfeledkezni magatokr�l a gyakorl�s sor�n. A negyedik vagyis a legmagasabb fok ez. Az ezt k�vet� fok az, amiben van ugyan �rz�s (...) de ez testi �r�m�rz�s. Ezen a fokon n�mi �lvezetet tal�ltok a gyakorl�sban, �s ennek az �lvezetnek a kedv��rt gyakoroltok. A m�sodik fokon testi �s lelki �r�m�t vagy j��rz�st tapasztaltok. Ez a k�t k�z�ps� fok az, amelyn�l az�rt gyakoroltok (...), mert j�l �rzitek magatokat a gyakorl�s sor�n. Az els� fok az, ha sem gondolkod�s, sem �rdekl�d�s nincs a gyakorl�sban. Ez a n�gy fok �rv�nyes a (...) gyakorl�sra, a legmagasabb fok: egyszer�en csak gyakorolni. Ha valamilyen neh�zs�get tal�ltok a gyakorl�sban, akkor ez figyelmeztet�s arra n�zve, hogy van valami hamis elk�pzel�setek, legyetek h�t k�r�ltekint�ek. De ne hagyj�tok abba a gyakorl�st, hanem gyenges�geteket felismerve folytass�tok azt. A nyeres�g gondolat�nak nincs itt helye. Azt a r�geszm�t, hogy el kell �rnetek valamit, felejts�tek el. Ne mondj�tok azt, hogy "ez a megvil�gosod�s" , vagy, hogy "ez nem helyes gyakorl�s". M�g a helytelen gyakorl�sban is ott a helyes gyakorl�s, ha �szreveszitek azt, hogy helytelen, �s azut�n kijav�tj�tok. Gyakorl�sunk nem lehet t�k�letes, de m�gis folytatnunk kell an�lk�l, hogy ez a t�ny elkedvetlen�tene. Ez a gyakorl�s titka. �s ha valami b�tor�t�st szeretn�tek kapni az elbizonytalanod�s k�zepette, a gyakorl�sba val� belef�rad�s legyen m�r maga a b�tor�t�s. Vegy�tek �szt�nz�snek, ha belef�radtatok. Ha nincs kedvetek hozz�, akkor ez m�r figyelmeztet� jel. Olyan ez, mint amikor fogf�j�st �reztek, ha fogaitok nincsenek rendben. Ha egy kis f�jdalmat �reztek fogatokban, elmentek fogorvoshoz. Ez a mi utunk. A konfliktus oka mindig valamilyen r�geszme, vagy egyoldal� felfog�s. (...) Meg kell tal�lnotok k�l�nleges utatokat, �s tudnotok kell, hogy mif�le gyakorl�st v�geztek �ppen most. Ismerve egy speci�lis gyakorlat el�nyeit �s h�tr�nyait, vesz�ly n�lk�l gyakorolhatj�tok azt a speci�lis utat. De ha egyoldal� a gyakorl�sotok, nem veszitek �szre a gyakorl�s h�tr�nyait, �s csak a j� oldal�t hangs�lyozz�tok. Azut�n egyszer csak felfedezitek a gyakorl�s legrosszabb oldal�t, �s elbizonytalanodtok mikor m�r k�s�. Ez balgas�g. Legy�nk h�l�sak, hogy a r�gi mesterek r�mutattak ezekre a hib�kra. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX J� tan�cs!!! (Bungaku Hakushi) A Mester mindig az �j�szt figyelte, r�la olvasta le a l�v�s siker�t, nem a c�lt�bl�r�l. - A ny�l az�rt nem rep�l messzire, mert szellemed sem sz�rnyal t�volra. A Nagy Tan nem ismer olyan c�lt, amely "csak technik�val" eltal�lhat�. A c�lba tal�l�s csak k�ls� pr�ba. Ha eltal�lod a c�lt annak a jele, hogy bels�d harm�ni�ba ker�lt. K�s�bb, egy �ltala sikeresnek �t�lt l�v�s ut�n azt mondta a tan�tv�nynak: - �gy hullott le a l�v�s, mint �rett gy�m�lcs az �gr�l. A tan�tv�nyon el�gedetts�g t�kr�z�d�tt, b�r nem tudta mit�l j� az a l�v�s, amely m�g a t�bl�t sem tal�lta el. Erre �gy sz�lt a Mester: - Azt m�r megtanultad, hogy a sikertelen l�v�sen ne bosszankodj, de akkor se �rvendezz�l, ha l�v�sed c�lba tal�l. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXx

Hack Antal (mesteredz�): Fiatalok edz�se T�bb k�tetnyi szakirodalom foglalkozik a gyermek, serd�l� �s ifj�s�gi sportol�k edz�s�vel, m�gis t�bbsz�r j�v�tehetetlen hib�kat k�vet�nk el az ut�np�tl�s felk�sz�t�s�ben. K�t alapvet� probl�m�t szeretn�k megeml�teni: - Mikor kezdj�k el az �j�szatot? - Mikor kezdj�k el a speci�lis felk�sz�t�st? Az eredm�nyekre val� t�rekv�sekb�l ad�d� korai specializ�l�d�s okozza a legt�bb probl�m�t. Sokan �gy v�lik, hogy a gyermek �s ifj�s�gi edz�s a kezd�kt�l a feln�tt korig, a magas szint� teljes�tm�nyig egy�ntet� folyamat. A kutat�sok tapasztalatai azt igazolj�k, hogy a k�l�nb�z� fejl�d�si szakaszokban nagyon fontos az edz�sfolyamatok tagol�sa. A folyamat k�t nagy r�szre oszthat�: - ut�np�tl�s edz�sre (gyermek, serd�l�, ifj�s�gi) �s - magas szint� teljes�tm�nyekre val� edz�sre. Ezen bel�l: - az alapokat megteremt� gyermek �s serd�l� edz�s, - a fel�p�t�st szolg�l� ifj�s�gi edz�s �s - a magas szint� teljes�tm�nyek el�r�s�re szolg�l� edz�s. Az edz�sek sor�n figyelembe kell venni az �letkori saj�toss�gokat. A fiatalkor�ak edz�s�nek mer�ben el kell t�rnie a feln�ttek teljes�tm�nycentrikus edz�s�t�l A hossz� t�v�, �vekig tart� edz�s h�rom szakasz�t k�l�nb�ztetj�k meg: 1. �ltal�nos el�k�sz�t�s, amelynek a sokoldal� fejl�d�st kell biztos�tani. Ez az id�szak a kisiskol�s �vekre tev�dik. 2. Az els� sport�gi specializ�l�d�s. Egy�nre szabott felk�sz�t�si m�dszer, amely az els� versenyen val� r�szv�telig tart. 3. Elm�ly�l�s az �j�szatban, a technikai folyamatok t�k�letes�t�se. Automatiz�ci�s folyamatok, tulajdons�gok elsaj�t�t�sa, n�vekv� edz�sterhel�s mellett kialakul� eredm�nyess�g. A fentiekb�l ad�dik, hogy az ut�np�tl�s edz�sek m�dszer�nek �s id�tartam�nak meghat�roz�sakor nagyon nagy s�llyal domin�lnak az �letkori saj�toss�gok. Ezen k�v�l az individu�lis fejl�d�ssel is sz�molni kell. A gyermek edz�sn�l �vatosan kell adagolni a terhel�st, a mennyis�gnek nem szabad el�rnie a serd�l�k �s ifj�s�giak szintj�t. �vakodjunk az olyan terhel�st�l, amelyek t�lzottan ig�nybe veszik a gerincet, ker�lj�k az egyoldal� terhel�st (gerincferd�l�s). A gyermek edz�se nem lehet reduk�lt feln�tt edz�s A k�l�nb�z� modellekb�l olyan terveket kell kialak�tani az ut�np�tl�s felk�sz�t�s�hez a szakoszt�lyban, melyek biztos�tj�k a folyamatos fejl�d�st. A felk�sz�t�si szakaszok ne csup�n a v�letlenek sorozata legyenek Nyomon k�vethet�k a sportol�k fejl�d�si folyamata. A fejl�d�s t�rv�nyszer�s�geit mindenkor figyelembe kell venni, az els� l�p�s helyett nem lehet a m�sodikat l�pni. A l�p�sek funkcion�lis sorrendje t�rv�nyszer�! Bizonyos teljes�tm�nyek csak bizonyos korban j�hetnek l�tre, amikor m�r meg van az ehhez sz�ks�ges �retts�g. A fejl�d�si folyamatok m�r a korai iskol�s korban megmutatj�k, hogy milyen koordin�ci�s k�pess�ggel b�rnak a gyerekek, azonban a pszichikai �s az er�tulajdons�gok nem tesznek lehet�v� magas edz�sc�lok kit�z�s�t. �sszess�g�ben meg�llap�thatjuk, hogy a legt�bb koordin�ci�s k�pess�g m�r a korai iskol�s korban kialakul, m�g a kitart�s �s az er�tulajdons�gok csak k�s�bb �rnek el magas funkci��retts�get. A fentiekb�l a k�vetkez� edz�sc�lok �s v�grehajthat� feladatok k�rvonalaz�dnak: 1. Sokoldal� pszichomotoros alapk�pz�s. J�t�kos �s v�ltozatos mozg�stanul�s, mozg�stapasztalatok gy�jt�se az �j�szat fog�saib�l. R�vezet�s az alaptechnika nyers form�j�ra, az �j�szat mozg�sfeladataira. 2. Sport�gi specializ�l�d�s. Az �j�szat technik�j�nak megtanul�sa. Az alaptechnik�t jav�t� speci�lis gyakorlatok v�gz�se a min�s�g fejleszt�s�re. A mozg�s automatiz�l�sa. A versenyz�s megkezd�se. 3. Elm�ly�l�s az �j�szat speci�lis felk�sz�t�s�ben. A motoros alaptulajdons�gok tov�bbfejleszt�se. A technika stabiliz�l�sa. Az ig�nybev�tel intenz�v emel�se. Rendszeres versenyz�s. Az edz�sc�lok fel�p�t�se Az �j�sz teljes�tm�nyfejl�d�s�nek el�r�s�hez az edz�sc�lok sorrendje sz�ks�ges. 1. Sokoldal� mozg�stapasztalat az �j�szatban - motoros tanul�si k�pess�g kialak�t�sa, - a j�rtass�g, �gyess�g iskol�z�sa, - a reakci�k�pess�g kialak�t�sa, - az egyens�ly�rz�k kialak�t�sa. 2. Mozg�skapcsolatok (st�lusedz�s) - a motoros tanul�si k�szs�g, a mozdulatok prec�z v�grehajt�s�nak kidolgoz�sa, - a sokoldal�s�g iskol�z�sa, - t�rekv�s a differenci�lt mozg�sra. 3. Versenytev�kenys�g (versenyz�s) - a teljes�t�k�pess�g, az akarater� fejleszt�se, - a mozg�s automatiz�l�sa. 4. Edz�sterhel�s n�vel�se - kitart�s (akarater�), - fizikai stabilit�s. A gyermekekn�l �vakodni kell az id� el�tti specializ�l�d�st�l, az edz�seknek - a megfelel� ontogenetikus el�felt�telek figyelembev�tel�vel - j�t�kosnak kell lenni�k. Az �j�szatban vezet� orsz�gok f�l�nye r�szben a magas fok� gyermek edz�sre vezethet� vissza (l�sd: amerikai olimpiai program). Hack Antal mesteredz� XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXx Koreai edz�sm�dszerek (1.) (ford�totta: Simon Zolt�n) Az elm�lt h�napban a The US Archer magazinban megjelent elemz�sek �s interj�k alapj�n betekint�st adunk olvas�inknak a koreai edz�sm�dszerekbe. Az�rt helyezz�k a hangs�lyt a klasszikus technik�ra (shooting form.) �s az old�s ut�ni k�vet�sre (follow-through), hogy �j�szaink sz�m�ra tudatoss� tegy�k azt, a k�t alapvet�en fontos t�nyez�t, amely a koreai �j�szok csod�latram�lt� sikereinek h�tter�ben �ll. Mi a legink�bb �szrevehet� k�l�nbs�g a koreai edz�sm�dszerek, technika �s a t�bbi, �j�szatban �lenj�r� orsz�gokban alkalmazott m�dszer k�z�tt? Sz�mos orsz�g �j�sza nem �lvezi azt a t�mogat�si rendszert, amelyben a koreai sportol�k r�szes�lnek, nincsenek profi edz�ik, valamint nagy h�nyaduknak dolgozniuk kell a meg�lhet�s�k�rt. Tov�bb� az az anyagi h�tt�r is hi�nyzik n�luk, amit koreai bar�taink megkapnak. M�gis, a legnagyobb k�l�nbs�g az, hogy a koreaiak tudom�nyos alapon k�zel�tik meg az �j�szatot, a l�v�s t�k�letes v�grehajt�s�t. Ha megk�rdezn�nk t�z koreai edz�t az �j�szat technik�j�r�l mind a t�zt�l ugyanazt a v�laszt kapn�nk. A koreaiak olyan m�dszert dolgoztak ki, amely a mozg�sforma megtan�t�s�nak kezdet�n a t�k�letes technika elsaj�t�t�s�t c�lozza. Az �j�szattal megismerkedni k�v�n� kezd� sportol�k kez�be �jat addig nem is adnak, am�g meg nem tanulj�k azt, hogy hogyan emelj�k fel bal �s jobbkarjukat an�lk�l, hogy v�lluk felemelkedne. Az erre ir�nyul� gyakorlatok kb. hat h�napig tartanak, addig am�g a mozg�s t�k�letesen be nincs gyakorolva. Ezut�n, �s csak ezut�n k�vetkeznek a gumik�t�llel v�gezett mozg�sok: ily m�don saj�t�tj�k el a megfelel�nek tartott h�z�st. Ez ut�bbi mesteri fokon t�rt�n� megtanul�sa is h�napokat vesz ig�nybe. A gumik�teles gyakorlatok ut�n k�vetkezik az �j�szat, gyenge h�z�erej� �jjal. Itt arra a t�nyre kell felh�vnunk a figyelmet, hogy az el�z�ekben v�zolt felk�sz�l�ssel, nyolc hetes gyakorl�s ut�n nem ritka a 350-es pontsz�m el�r�se 30 m-es t�vols�gr�l. Felt�tlen�l meg kell eml�teni azt is, hogy a koreai edz�k egy�ttesen, �sszefogva dolgoznak a k�z�s c�l el�r�se �rdek�ben, tapasztalataikat egym�snak �tadj�k, �tleteiket megosztj�k �s ha valami �j dolog ker�l felsz�nre, akkor a sz�ban forg� inform�ci� eljut az orsz�g �sszes edz�j�hez. A Koreai Edz�k Sz�vets�ge igen er�s �s j�l m�k�d� szervezet. �vente k�tszer tal�lkoznak az inform�ci�k �s az �j tudom�nyos felismer�sek k�zz�t�tele c�lj�b�l. A tan�cskoz�s egyik f� feladata annak meghat�roz�sa, hogy hogyan lehet a sportol�t m�g jobban felk�sz�teni �s az edz�sm�dszert t�k�letes�teni. Hogyan t�rt�nik a l�v�s el�k�sz�t�se �s v�grehajt�sa? �ll�s: K�nyelmes, term�szetes, l�bfejek v�llsz�less�gben, hagyom�nyos a l�vonalra mer�leges �ll�s. A l�gz�st a rekeszizom v�gzi, a hasfal als� r�sze megfesz�l a test stabiliz�l�sa �rdek�ben. Ez egyben az �j�sz s�lypontj�t a f�ld fel� k�zel�ti. V�llak helyzete: A v�llak azonos magass�gban vannak, mindk�t lapocka (bal �s jobb) alacsonyan helyezkedik el. Az egyik legnagyobb hibaforr�s az, ha a v�llak bizonytalan poz�ci�ban vannak: vagy az �jat tart� v�ll, vagy a h�z�karhoz csatlakoz� v�ll magas. Ezeknek alacsony helyzetben kell lenni�k. Az �j�sznak meg kell tanulni azt a mozg�st, amelynek sor�n csak karjait emelheti fel, vagyis mindk�t lapock�j�nak azonos, als� helyzetben kell maradnia akkor is amikor �ja teljesen megfesz�tett �llapotban van. �jat tart� kar: Ha a v�ll az el��rt helyen van, akkor az �j�sz m�r nem k�pes tov�bb el�re ny�lni, a karja fix �s szil�rd. Old�skor az �jat tart� kar merev �s soha sem mozdulhat el lefel�, nem eshet le. Az egyed�l megengedett elmozdul�s egy nagyon kis kit�r�s balra (jobbkezes �j�szt felt�telezve) ami term�szetes reakci�nak tekinthet�. Hangs�lyozzuk, hogy a kar nem eshet le �s �gy marad, mint egy testhez r�gz�tett ac�lcs�. H�z�kar: Az ujjak meglehet�sen m�ly fog�st vesznek fel az idegen. Ez teszi lehet�v� azt, hogy az alkar teljesen laza, fesz�lts�gmentes maradjon. A h�z�kar bicepsz izma teljesen laza, kiv�ve a h�z�s kezdet�nek kezdet�n, amikoris a fesz�lts�g a kar poz�ci�j�b�l k�vetkezik. Ahogy az �jat egyre jobban megfesz�tj�k a bicepszben egyre ink�bb cs�kken a fesz�lts�g �s amikor az �j�sz el�rte a horgonyz�si pontot, a bicepsz teljesen ellazult. Ilym�don az �j�sz a lapocka izmait �s nem a karizmokat haszn�lja �j�nak kifesz�t�s�hez. Ha a kar az el�z�kben le�rtaknak megfelel�en laza, akkor gyakorlatilag lehetetlen az ideget "t�pni", oldalir�nyban elh�zni. H�z�s: Csak karjainkat emelj�k fel, mindk�t lapocka lenn marad. Az �jat tart� kart n�h�ny koreai �j�sz kism�rt�kben v�zszintes f�l� emeli a bal v�ll megfelel� be�ll�t�sa c�lj�b�l. A legt�bb koreai �j�sz a l�v�s el�k�sz�t�se sor�n kb. f�l�ton egy k�zbens� poz�ci�ba ker�l. A h�z�st a jobb kar lapock�j�nak izmai v�gzik. A mozg�s lelassul, ahogy a jobb k�z a horgonyz�si pont fel� k�zeledik, de b�rmilyen lass� is sohasem �ll meg, az eg�sz l�v�s alatt folyamatos mozg�sban marad. Don�t (S�rk�ny SC)