AZ �SMAGYAROK FEGYVERZETE

A fegyver �seinknek �ppoly fontos �s meghat�roz� eszk�ze volt �s olyannyira hozz�juk tartozott, mint ruh�zatuk. A honfoglal� magyar f�rfinak a fegyver munkaeszk�ze volt. Dzsajh�ni 920 t�j�n �rta, hogy "a magyarok fegyverei ez�stb�l vannak �s arannyal berakottak", VI. B�lcs Le�n biz�nci cs�sz�r (886-912) Taktik�j�ban �gy �rja le a magyarok fegyvereit: "A magyarok fegyverzete kard, b�rp�nc�l, �j, kopja, s �gy a harcokban legt�bbj�k k�tf�le fegyvert visel; v�llukon kopj�t hordanak, kez�kben �jat tartanak, �s amint a sz�ks�g megk�v�nja, hol az egyiket, hol a m�sikat haszn�lj�k".

A lotharingiai Regino ap�t Vil�gkr�nik�j�ban a magyarokat �gy jellemzi, hogy "a f�radalmakban �s a harcokban edzettek, testi erej�k m�rhetetlen… karddal csak keveseket, de sok ezreket �lnek meg nyilakkal, amelyeket olyan �gyesen l�nek ki szaru�jaikb�l, hogy l�v�seik ellen alig lehet v�dekezni". �seink harcosainak eredm�nyess�ge sok t�nyez� egy�ttes hat�s�ra �p�lt: az alkalmas ruh�zatra, a f�radts�g t�r�s�re, a kit�n� fegyvereikre, kit�n� lovagl�k�szs�g�kre, ig�nytelen �s kitart� lovaikra, az ut�np�tl�s biztos�t�s�ra �s az �tgondolt hadvezet�sre. Vit�zeink ruh�zata eleny�szett, de f�mfegyvereik r�szben megmaradtak; ezek, a korabeli le�r�sok �s az anal�gi�k alapj�n �seink fegyvereit j�l tudjuk rekonstru�lni.

Az �j �s a nyilak.

A puskapor haszn�lata el�tt a harc�szat k�t t�volra hat� fegyvert�pust ismert: a rugalmas visszacsap�d�s gyorsas�g�t felhaszn�l� �jat �s a centrifug�lis er�n alapul� paritty�t. A lovas n�pek az �jat haszn�lt�k. Az �j tulajdonk�ppen olyan rug�, amely energi�t t�rol �s halmoz fel. Az �j�sz az �j h�rj�n a megfesz�t�skor hossz� id� alatt kifejtett munk�j�nak energi�ja hirtelen szabadul fel, s a nyilat sokkal t�volabbra �s gyorsabban rep�ti, mintha puszta k�zzel haj�tott�k volna. �gy is lehet mondani, hogy az �j k�tkar� rug�, melyet egy h�r seg�ts�g�vel fesz�tenek meg. A megfesz�t�s sor�n a k�ls� �vre h�z�er�, a bels� �vre pedig nyom�er� hat. A felajz�s sor�n az �j k�t sz�r�ban energia halmoz�dik fel, ami a h�r elenged�s�vel mozg�si energi�v� alakul �s kil�vi a ny�lvessz�t. A "hossz� �j" az �vil�gban mintegy 50 ezer �vvel ezel�tt jelent meg; �jakat a spanyol sziklafestm�nyeken is l�thatunk, de Eur�pa szinte minden orsz�g�b�l sz�rmaznak korai �j-leletek. Ezek a 150-200 cm k�z�tti "hossz� �jak" hossz� id�n kereszt�l szinte semmit sem v�ltoztak. Ezt a v�ltozatlans�got a szk�t�k szak�tott�k meg a Kr. el�tti 600-300 k�z�tti id�ben, amikor feltal�lt�k a visszacsap� reflex�jat, majd azt Kr.e. 300-200 k�z�tt t�k�letes�tett�k; �gy alakult ki a hunok �s �seink �ltal is haszn�lt �sszetett reflex�j, amely a pusztai n�pek szinte egyetlen �s leghat�sosabb fegyvere lett. Ez a fegyver a maga kor�ban a cs�cstechnik�t jelentette.                                                                                                                                                                                  Az �j lehet egyszer� �j, t�masztott- vagy egyszer� reflex�j, r�teges �j �s kompozit �j vagy �sszetett reflex-�j. A magyarok �ja ez ut�bbi csoportba tartozik szinte azonos a szk�ta-szarmata, a hun- �s az avar �jakkal �s t�volabbi rokons�gban �ll a mongol �jakkal; keleti t�pus� �sszetett, visszacsap� vagy reflex�jak csal�dj�ba tartozik. (Az "�j", a "ny�l" �s az "�n" �si t�r�k szavak.) Az �sszetett reflex-�j t�bb r�tegb�l �ll �s felajzatlan �llapotban ellent�tes ir�nyba g�rb�l. Az �jat haszn�lat el�tt fel kell ajzani, azaz a nyugalmi (ford�tott C) form�r�l C-alakra kell �thajtani �gy, hogy az egyik �jkar v�g�re k�t�tt ideg m�sik, hurkos v�g�t a t�ls� �jkarv�g bev�g�s�ba kell beakasztani. Ez a m�velet nagy �gyess�get �s er�t k�v�n meg az �j�szt�l. K�t comb k�z� szor�tva vagy r�l�pve bal k�zzel g�rb�tett�k vissza az �jat, �s jobb k�zzel akasztott�k r� az ideget. A haszn�laton k�v�li �jat leeresztett�k, hogy rugalmass�g�t id� el�tt ne vesz�tse el. A reflex�jak el�nye - mivel a felajzatlan �vkarok visszafel� hajlanak �s csak a felajz�skor nyerik el megfelel� form�jukat -, hogy j�kora energia halmoz�dik fel benn�k. A r�videbb karok j� tulajdons�ga, hogy ezekn�l az �jakn�l nagyobb hat�sfok� az energia�tvitel, mivel a h�r elenged�se ut�n nem csap�dnak el�re a karok, �s nem v�sz el annyi energia. Az �zsiai �sszetett �jak hasoldal�ra �ltal�ban bivalyszarub�l k�sz�tett szarulemezeket enyveztek, aminek k�vetkezt�ben megn�tt az �j szil�rds�ga. Az �j kifesz�t�sekor a nyom�er� a szarura nehezedik, amelynek szil�rds�ga k�tszerese a f��nak (n�gyzetcentim�terenk�nt 13 kg). A szaru haszn�lat�nak m�sik el�nye, hogy nagy a restit�ci�s egy�tthat�ja, azaz jobban visszanyeri az alakj�t. Az �sszetett reflex�jak rugalmass�ga miatt a karokat jobban h�tra lehet fesz�teni, mint az �j hossza. A r�videbb karok �s nagyobb kifesz�t�si hossz miatt ezek az �jak nagy sebess�ggel �s messzire r�p�tik a ny�lvessz�t. Van m�g egy el�nye az �sszetett �jaknak a hossz� eur�pai �jakkal szemben, nevezetesen, hogy hosszabb ideig tarthat�k felajzott �llapotban an�lk�l, hogy az �j k�rosod�st szenvedne. A hidegt�l �s nedvess�gt�l f�ltve az �jat tegezbe cs�sztatt�k, ami az �j leeresztett alakj�t k�vet�en szabott, sz�r�vel kifel� ford�tottan varrott t�bbnyire b�rtok volt. A lovasok felszerel�s�nek l�nyeges tartoz�ka az �jtart� tok volt, amelybe felajzott �llapotban helyezt�k az �jat. Az �gy t�rolt fegyver 6-8 �r�n �t �llhatott k�rosod�s n�lk�l, majd lecser�lt�k pihentre. Ez a megold�s tette lehet�v� az �lland� harck�sz�lts�get.                                                                    A magyar visszacsap� �sszetett reflex�j 25 kg fesz�t�erej� fegyver; egy 50 gramm t�meg� kov�csoltvas hegy� vessz�t 200-250 m�terre rep�t. A legnagyobb t�vols�got speci�lis "t�voll�v�" k�nny� �s kistoll� ny�lvessz�vel egy janics�r �rte el, aki a XVI. sz�zadban �tl�tte a Boszporuszt, ami 800 m�ternek felel meg. Ezekkel az �jakkal hathat�san 45 fokos sz�gben kil�tt ny�lvessz�vel 150-180 m�terre tudnak c�lozva nyilazni. Kassai Lajos 7,2 m�sodperc alatt ma is h�rom l�v�st ad le. V�gt�ban mozg� l�r�l l�ni csak kengyelben �llva lehets�ges; a pontos l�v�shez sz�ks�ges, hogy a nyeregb�l kiemelked� harcos nekit�maszkodjon valaminek. A magyarok �s �ltal�ban a lovas n�pek �ltal haszn�lt nyereg els� k�p�ja magas, r�d�lve megvan a sz�ks�ges stabilit�s. Ez olyan �t�t�erej�, mely k�pes bez�zni egy l� koponyacsontj�t �s k�nnyed�n siklik �t egy v�rtezetlen harcoson. A hegy t�pus�t�l �s a becsap�d�si sz�gt�l f�gg�en �t�ti a b�rp�nc�lt, a l�ncp�nc�lt, m�g a k�nny� v�rtet is. Ha l�tfontoss�g� szervet nem is �rt a tal�lat, a harcos k�nnyen elv�rezhet. Ha a vessz�t meredek sz�gben l�tt�k ki, a vessz� szinte zuhant a c�lra. Az energi�j�b�l csak annyit vesz�tett, amennyi a l�gellen�ll�sb�l ad�dhat. Ez a gyakorlat azt jelentette, hogy a maxim�lis l�t�vot el�rt vessz� m�g k�nny�szerrel leter�tett egy harcost. Ilyen t�von nincs lehet�s�g a pontos c�lz�sra, a nyilakat ez�rt egyszer�en a t�megbe l�tt�k.                                                                                                                                               �seinkr�l feljegyezt�k, hogy futamod�st sz�nleltek, majd �ld�z�iket a nyeregb�l h�trafordulva nyilazt�k le. Ha az �ld�z� nem haszn�lt l�fegyvert, harcosunk m�terekre bev�rhatta. Ilyen t�vols�gra m�r k�nny�szerrel lehet l�ni ak�r a p�nc�l r�sei k�z� is. Egy igaz�n j� �j elk�sz�t�se ak�r egy �vig is eltarthat. Egy sz�pen d�sz�tett, festett, aranyozott �j �rt�ke t�bb szarvasmarha, illetve l� �r�val volt egyenl�. Az egykori le�r�sokb�l is vil�gos, hogy a magyarok legfontosabb, szinte csatad�nt� fegyver�nek az �jat tekintett�k. �jaink h�rnev�t dics�ri a 924. �vb�l Modena v�ros�nak templomi k�ny�rg�s�b�l ismert ima: "Krisztus hitvall�ja, Isten szent szolg�ja, oh Geminianus, im�dkozva k�ny�r�gj, hogy ezt az ostort, amelyet mi nyomorultak meg�rdeml�nk, az egek kir�ly�nak kegyelm�b�l elker�lj�k… K�r�nk t�ged, b�r hitv�ny szolg�id vagyunk, a magyarok nyilait�l ments meg Uram minket!" (A sagittis Hungarorum, libera nos Domine). Ezzel foh�szkodtak v�d�szentj�kh�z, Szent Geminianushoz. Regino pr�mi ap�t 908 t�j�n jegyezte fel a k�vetkez�ket: "A magyarok sok ezreket �lnek meg nyilaikkal, amelyeket olyan �gyesen l�nek ki szaru�jaikb�l, hogy l�v�seik ellen alig lehet v�dekezni". Cs. Sebesty�n K�roly r�g�sz �s n�prajzkutat� a honfoglal� magyar �s avar s�rleletek tanulm�nyoz�sa alapj�n el�bb elm�letileg majd a val�s�gban is rekonstru�lta az akkori kor f�lelmetes fegyver�nek szerkezetet, alakj�t �s m�reteit. A rekonstrukci�val, majd annak gyakorlati alkalmaz�s�val t�bben (Jakus K�lm�n, F�bi�n Gyula, Gr�zer Csaba, Hid�n Csaba, Hajd� G�bor, Kassai Lajos �s m�sok) foglalkoztak. Egyik rekonstrukci�t F�bi�n Gyula v�gezte el a B�k�s-Pov�dzug-i temet� 55-os sz�m� s�rj�ban tal�lt maradv�nyok alapj�n. 

 A nyilak.

A nagyhegy� nyilak t�bbs�ge hadiny�lk�nt szolg�lt, de a nagyvadakra is ezt haszn�lt�k. A nyilak �l�t �ltal�ban k�sz�r�lt�k, de volt olyan ny�lhegy is, amelyet rozsd�sodni hagytak, s �gy v�rm�rgez�st okoztak vele. Sokf�le zeng� nyilat is ismertek, amelyek r�pt�ben f�ty�l�, zizeg�, z�g�, brummog� hangot kibocs�t� ny�l ijedt felugr�sra vagy figyel� megtorpan�sra k�sztette a vadat, a ny�l vasa pedig azonnal s�lyos vagy �ppen hal�los sebz�st okozott. H�m szarvasokat b�g�s idej�n a n�st�ny �llat hangj�t ut�nozva vagy a n�st�nyt a szop�s �llat hangj�t ut�nozva ny�llal meg�ll�sra k�sztette. V�zen, n�d, k�ka k�zt rejt�z� v�zisz�rnyast a ragadoz�mad�r rikkan�s�t hallat� ny�llal felrebbentett�k. 

 A ny�lhegyek.

A ny�lhegyeket nem az �jasmester, hanem a kov�csok k�sz�tett�k �s a harcosok fent�k ki �lesre. Liudprand cremonai �rsek �rta, hogy a magyarok 898-i �szak-it�liai felder�t� �tjuk ut�n t�li sz�ll�saikra t�rtek vissza �s eg�sz t�len �t fegyvert kov�csoltak �s nyilaikat �les�tett�k. Mivel egy ny�lvessz�nek k�nny�nek �s egyenesnek kellett lennie, igen fontos volt anyag�nak kiv�laszt�sa. A ny�l test�nek �ltal�ban n�dat vagy berkeny�t haszn�ltak. Honfoglal�ink ny�lhegyei lapos peng�j�ek, r�vid v�g��l�ek, deltoid alak�ak, rombusz alak�ak, hossz� v�g��l� deltoid alak�ak, v�s� alak�ak, vill�san k�t�g�ak, �velt �l�ek, t�bb�l� peng�j�ek k�p�sek �s szak�llas hegy�ek voltak. - A tegez. A ny�l igen k�nyes eszk�z volt, ez�rt �tletesen elk�sz�tett ny�ltegezben tartott�k. Ennek haszn�lati p�ld�nyai a kunokn�l �s a sz�kelyekn�l sok�ig fennmaradtak. Egy-egy d�szes tegez m�lt�s�gjelv�ny is volt. A mintegy 70 cm hossz� �ltal�ban b�rb�l, n�ha k�regb�l vagy v�kony f�b�l k�sz�tett tegezbe a ny�lvessz�t oldalt ny�l� b�rablakon �t cs�cs�val f�lfel� tett�k be; a sz�j�t esetenk�nt ritk�bban faragott csontlemezek z�rt�k el. �ltal�ban 4-5 ny�lat egyszerre h�ztak ki a tegezb�l, hogy harc k�zben gyorsan egym�sut�n lehessen a nyilakat kil�ni.

A l�ndzsa �s m�s fegyverek 

A l�ndzsa a k�zelharc f�lelmetes fegyvere volt. K�t m�ter hossz� fanyel�k elporladt, de 20-40 cm hossz� vashegy�k honfoglal�ink s�rj�b�l el�ker�lt. L�ndzs�inkr�l VI. B�lcs Le�n cs�sz�r is megeml�kezik Taktika c�m� m�v�nek XVIII/49. r�sz�ben. �seink l�ndzs�j�nak k�t t�pusa volt: 1. a haj�t�d�rda (pilum); err�l Ekkehard eml�kezik meg 926-ban �rv�n: "Ekkor a magyarok haj�t�d�rd�ikkal �s nyilaikkal rontottak be". 2. A k�t k�zre fogott k�zelharcban haszn�lt s�lyos d�f�l�ndzsa (kontarion). Ilyennek �br�zol�sa fordul el� a koron�z� pal�ston �s a nagyszentmikl�si kincslelet 2. sz�m� kors�j�n. A l�ndzs�t harcosaink s�rj�ba vagy t�r�tt ny�llel tett�k be, vagy a s�rhant tetej�re s�rjel�l helyezt�k el. Az avar harcosok kopj�kat haszn�ltak, mely t�m�r hegy� �s ki�bl�s�d� k�p�vel ell�tott fegyver volt.

A fokos

 A fokos a  k�zelharc egyik eszk�ze volt. A lovasok, amikor nem haszn�lt�k a fokost, a nyeregre er�s�tve hordt�k magukkal. A szk�t�k az akinak�szt, a magyarok �sei els�sorban a "k�tkar�" fokosokat kedvelt�k, amely mind has�t�sra, mind z�z�sra alkalmas volt. A harcban a harcosok a harcibalt�t lemezsisak, gy�r�sp�nc�l, f�mpikkelyes p�nc�l, b�rp�nc�l a b�rpajzs �t�t�s�re haszn�lt�k. Harcibalt�k haszn�lat�t honfoglal�inkn�l Hartmann: Szent Wiborada �lete, Ekkehard Sankt Gallen-i t�rt�nete, Flodoard �s Anonymus is eml�ti.

A szablya.

A t�rt�nelem folyam�n a kard k�l�nb�z� n�pek harcaiban m�s �s m�s form�t �lt�tt, de l�nyegileg k�t f�t�pusa alakult ki: az egyenes peng�j�, �s az �velt peng�j�. Mindkett�nek sz�mos v�ltozata ismert. Az egyenes peng�j� kardok f�leg az �szak- �s nyugat-er�pai n�pekre jellemz�; ezek v�g�sra szolg�l� sz�les egy- vagy k�t�l� fegyverek. Az �velt peng�k� kard - a szablya - ink�bb v�g�sra, mint sz�r�sra alkalmas fegyver. Eredete Keletre utal; az �velt peng�j� sz�r�-�s v�g�fegyverek �shaz�ja Bels�-�zsia �s K�na. Eur�p�ba a szablya az �zsiai lovas n�pekkel ker�lt be� ebben oroszl�nr�sze volt a magyaroknak. Az �velt peng�j� v�g�fegyverek el�nyek�nt eml�tik, hogy kisebb er� kifejt�s�vel is m�lyebb sebeket ejt, mint az egyenes kard. Az �velts�g k�vetkezt�ben a penge �le kisebb fel�leten �ri a c�lt, teh�t k�nnyebben behatol, emellett a penge egyidej� h�z�sa is m�ly�ti a sebet. A has�t� mozdulat erej�t a markolat ferde kik�pz�se is n�veli, ha a szably�t a harcos csukl�b�l mozgatja. El�nye tov�bb� a kis m�ret� k�nny� szably�nak a l�r�l val� alkalmazhat�s�ga. A lovas fegyver�t a l� leggyorsabb mozg�sa k�zben is k�pes k�l�nb�z� ir�nyokba forgatni, v�gt�ban suhint�sszer�en az ellenf�lre s�jtani. A t�bboldal� haszn�lhat�s�g�t n�veli a penge fok�le. A fok�l els�sorban a l� megsebz�s�re ir�nyul� r�sze a fegyvernek. A szablya egyed�li h�tr�nya, hogy a vasp�nc�llal szemben hat�stalan. Szably�ink enyh�n �ves peng�j� egy�l�, foka ment�n v�rcsatorn�val er�s�tett 70-90 cm hossz� megt�rt markolat� fegyverek voltak, amelyekn�l a penge hossza 60-65 cm-nyi volt; tompa fok�t a hegy�t�l visszam�rt, nagyj�b�l harmadnyi hossz�n - n�ha feljebb - ugyancsak �lesre k�sz�r�lt�k; ez a fok�l (elman); azaz a penge fok�t kikalap�lt�k, visszak�sz�r�lt�k. A magyar harcos elrobogott ellenfele mellett, s �gy suhintott oda egy�l� szably�j�val. A markolat anyaga lehetet vas, n�mely esetben �nt�tt bronz, illetve r�z. A foganty�t bor�t� falapokat egy szegeccsel r�gz�tett�k a markolatvashoz. Az eg�sz foganty�t b�rrel vont�k be, v�g�re pedig f�mkupakot er�s�tettek. A szably�kat gyepvas�rcb�l damaszkolt�k, �gy 9-9,2-es kem�nys�g�ek voltak. A szably�ink haszn�lat�r�l a Walhtarius eposz �gy eml�kezik meg: "pann�niai, azaz magyar m�dra csak az egyik oldalr�l ejt sebet". Plano Carpini 1247-ben a bels�-�zsiai szab�ly�t �gy jellemzi: "a gazdagoknak hegyes v�g� egy�l�, kiss� hajlott kardjuk van".

 Az "Attila-kard".

A sors aj�nd�ka, hogy r�nk maradt egy remekm�, aranybor�t�sos szablya, amely soha nem volt a f�ldben. Ma a n�met-r�mai cs�sz�rok koron�z�si kincsei k�zt tal�lhat� a b�csi Schatzkammerben. Az osztr�kok ugyan azt tartj�k, hogy az aranyveretes szably�t Harun al Rasid aj�nd�kozta Nagy K�rolynak, de ez id�rendi okokn�l fogva sem lehets�ges. A val�s�gban az �rp�dok kincst�r�b�l I. Andr�s kir�ly (1046-1060) �zvegye, Anaszt�zia kir�lyn�, Salamon kir�ly �desanyja "Attila kardjak�nt" adta aj�nd�kba 1071-ben Nordheimi Ott� bajor hercegnek, aki 1063-ban tr�nra seg�tette a kis Salamon kir�lyfit. Mivel az �rp�d-csal�d Attila ivad�k�nak tartotta mag�t, �gy e kardot is Attila kardj�nak tartott�k. A szablya egy IX-X. sz�zadi magyar kov�cs �s �tv�s remekm�ve. A megt�rt markolat� 90,5 cm hossz�, markolat�t �s tokj�t leveles ind�s szalagrendszer �kes�ti. A penge v�rcsatorn�j�t k�t egym�sba kulcsol�d� s�rk�ny er�sen n�v�nyes�tett alakja d�sz�ti. A kard markolat�n�l megfigyelhet�, hogy a foganty�r�sz fabor�t�sa j�val t�lny�lik a markolatvason, megn�veli azt, �gy a markolat viszonylag hossz�. Az Attila-kard a mes�s "s�rk�ny�l� kardok" sor�ba tartozik, ak�rcsak a pr�gai normann d�sz�t�s� Szent Istv�n-kard.

A lovasn�pek �s a k�zelharc

A vil�gt�rt�nelemben p�ratlan eset, hogy egy n�p - a f�rfiak �s a n�k l�h�ton, az aggok �s gyermekek szek�ren - messze �zsia fel�l Eur�pa fel� felkerekedjenek �s az itt megtelepedett nemzetek k�z�tt nemcsak �j haz�t szerezzenek, hanem azt minden t�mad�ssal szemben, imm�r ezeregysz�z esztend�n �t meg is tarts�k. Ezt tette meg a magyar. A honfoglal� magyars�got az �j haza kiv�laszt�s�val, megszerz�s�vel �s megtart�s�val j�r� hatalmas, els�sorban katonai teljes�tm�nyre a szomsz�dain�l �rt�kesebb katonai tulajdons�gai k�pes�tett�k. Ezek a katonai tulajdons�gok a k�vetkez�k voltak: 1. A magyarok katonas�ga a lovass�gra �p�lt. VI. B�lcs Le�n biz�nci cs�sz�r �rta: "A magyarok nem kitart�k gyalog meg�llni hely�ket, mint akik gyermekkoruk �ta lovagl�shoz szoktak". �seink megtal�lt�k a parip�nak, mint katonai eszk�znek nagy el�nyeit; ezzel biztos�tott�k a hadvisel�s f�l�ny�t ellens�geikkel szemben. Am�g a germ�n p�nc�los lovass�g�n�l a l� els�sorban a v�d�fegyverzetet sz�ll�totta, addig a magyar paripa maga volt a t�mad�fegyver. A lovas taktika legf�bb eleme a l�h�tr�l val� nyilaz�s volt. 2. �seink harci ereje katonai er�nyeiben rejlett. VI. B�lcs Le�n cs�sz�r �rja: "a magyarok nem olyanok, mint a t�bbi n�pek, melyek egy veres�g ut�n le vannak gy�zve, hanem legf�bb iparkod�suk a vit�zked�s… Egy fejedelem alatt �lnek, ki kem�ny fegyelemben tartja �ket. E n�p, melynek v�tkeseit f�n�keik kegyetlen �s s�lyos b�ntet�sekkel lakoltatj�k, a bajt, a f�radts�got nemesen t�ri, a hideget �s a meleget ki�llja, s a sz�ks�gbeli fogyatkoz�st, mint pusztan�p fel sem veszi…Karddal, �jjal �s kopj�val fegyverkeznek… Nagy szorgalmat ford�tanak a l�h�tr�l val� nyilaz�sra… �vatosak �s kitart�k". 3. A harmadik er�ny a csat�ban val� man�verez�s volt. Az �smagyarok csatarendje t�bb harcvonalra tagoz�dott, melyekkel a csat�ban rendk�v�l �gyesen man�vereztek. Az els� harcvonal rendszerint csak sz�nlelt t�mad�st hajtott v�gre, hogy azt�n sz�nlelt h�tr�l�ssal az ellens�get a h�ts� harcvonalak �tkarol� mozdulataiba csalja. Messze el�rek�ld�tt k�meikt�l, h�rszerz�ikt�l idej�ben megtudt�k az ellens�g k�zeled�s�t, s "mint szok�suk volt, hihetetlen gyorsan csatarendbe �lltak". A honfoglal� magyars�g csatarendj�r�l VI. B�lcs Le�n cs�sz�r meg�llap�tja, hogy "csatarendj�kben s�r�, m�ly csoportokat alak�tanak ki… oldalt �s h�tul k�l�n csoportjaik vannak azok t�mogat�s�ra, kik seg�lyt ig�nyelnek �s az ellens�g megker�l�s�re… van a csatarenden k�v�l f�l�sleges erej�k, melyet titokban gondtalanul t�boroz�k ellen, vagy harcol� hadoszt�lyok seg�ly�re tartanak fenn… nem csup�n egy harcvonalban �llnak ki, hanem alak�tanak m�sodikat, s�t n�ha harmadikat is… Nem mindig harcolnak nyilt er�vel, legt�bbsz�r cselben �s titkos les�ll�sban �ll j�t�kuk… vezet�k lovaikat k�zel a csatarend h�ta m�g�tt tartj�k, a poggy�szt pedig 1-2000 l�p�sre h�tul vagy oldalt, elegend� �rizet alatt". A fenti jellemz�sb�l r�ismer�nk arra a harcmodorra, amelyre a vil�gh�bor�s seregek lovass�g�t 1914 el�tt nevelt�k. A magyar hadrendszer a bels�-�zsiai t�rk�kt�l �r�k�lt hadvezet�s egyenes folytat�sa volt. Kag�njuk, vagyis a szakr�lisan tisztelt fejedelm�k sohasem haladt a seregek �l�n, hanem teljes visszavonults�gban tart�zkodott �ppen szem�ly�nek fontoss�ga miatt. El�l haladt viszont fia, �ccse vagy m�s csal�dtagja, a tr�n �r�k�se a h�dolt n�pek vez�reivel. A magyars�g hadrendje a tizes sz�mra �p�lt, azaz a katonai egys�gek tizedekb�l, sz�zadokb�l �s ezredekb�l �lltak. Maga a hadrend egy er�s der�khadb�l, valamint h�rom jobb- �s h�rom balsz�rnyb�l �llt. Ezt a rendszert t�l�nk vette �t Eur�pa. A kalandoz�sok befejezt�vel az �llamalap�t�s �s a feudalizmus kialakul�s�nak id�szak�ban alapvet� v�ltoz�son ment kereszt�l a magyar fegyverzet �s a haditaktika. Egy-k�t �vsz�zad eltelt�vel a hajdani d�cs�s�ges hadj�ratok egyes epiz�djai m�r csak a n�pmond�kban �s a kr�nik�saink elbesz�l�seiben �ltek tov�bb.