Első lépésként valamilyen fakereskedőnél, vagy barkácsboltban vegyél valamilyen fenyődeszkát, lehetőleg csomómenteset. Nem feltétlenül előírás a borovi fenyő. A deszka legjobb, ha kb. 6 mm vastag.  Következő lépés, hogy fúrógépen, és befogóállványon (lásd alább) kívül beszerezz egy dekopírfűrészt (szúrófűrész, rezgőfűrész), abból is olyant, aminek a talpa ± 45°-ban elforgatható (kb. 4-6000 Ft-os gép már megfelelő). Vegyünk hozzá finom fogú (8-12 fog/coll) fához való fűrészlapokat is. Ş Otthon egy hosszú vonalzó segítségével a deszka egyik oldalára hosszirányban (évgyűrűk mentén) húzz hegyes ceruzával(!) kb. 8-9 mm-es osztással párhuzamos vonalakat. A deszka hossza kb. 8-900 mm legyen! Ş Ezután minden második vonalat egy derékszög segítségével jelölj át a szemközti oldalra, lehetőleg pontosan szembe, mert ettől nagyon sok minden függ! Ş Ezután a dekopírfűrész talpát állítsd el 30°-al (a fűrészlap 30°-ban dőljön a talpra állított merőlegestől!). Ş Pillanatszorítókkal szoríts egy vezetőlécet (ami vastag és egyenes, valamint szélessége egész számú többszöröse legyen a vonalosztásnak!) az első olyan vonalra, ami mellett, ha fűrészelünk, akkor a fűrészlap már teljes vastagságában vágja a deszkát. Ez az első vágás a sűrűbb jelölésű oldalon legyen. Ş Majd átfordítva a deszkát, egy osztással odébb ismét vágj egyet a léc mellett. A leeső darab keresztmetszete egy egyenlő oldalú háromszöget kell, hogy formázzon! Ş Ilyen kis lécből vágj 6 darabot. Ş Ezek azután a vágások mentén a lécek összeilleszthetők egy szabályos hatszög profillá. Ş Kétkomponensű epoxi ragasztóval (pl. Eporapid, Uverapid) a kis háromszőg profilú lécek két oldalát (vágási oldal) bekenjük, majd összerakjuk a hatszög profilt. A vesszőt végig betekerjük egy erős, vékony cérnával (nem menet-menet mellé, hanem kb. 4-6 mm emelkedéssel), hogy száradás alatt ne essen elemeire a "csoda" vesszőnk. Száradáskor célszerű lógatni, hogy a saját súlya el ne görbítse. Ş Egy napi száradás után fúrógépes-dörzspapíros módszerrel körkörösre csiszoljuk (a cérna is így távolítható el róla!). Mivel a kiinduló formánk a hatszög, ezt könnyű hengeresre csiszolni. Gondolj bele: az évgyűrűket itt a ragasztó helyettesíti, ami a legkedvezőbb helyzetben, szimmetrikusan és sugárirányban helyezkedik el! Ez adja a kész vessző rendkívüli tulajdonságát. Még egy vesszőkészítési módszer: Előrebocsátva egy kis elmélet: a jó vessző lényege, hogy könnyűnek, de ez mellett erősnek is kell lennie. E két egymásnak ellentmondó feltételt nehéz teljesíteni, mert a könnyű vessző csak puhafából készülhet (pl: hárs, nyár, fenyő), ezek viszont nem erősek, az erős vessző viszont keményfából (pl: köris, tölgy, bükk, akác), de ezek meg nem könnyűek... Erre kompromisszum a borovi fenyő, ami könnyű, és a sűrű évgyűrűk miatt erős, ezért a hazai vesszőgyártók kedvence. Tehát legegyszerűbb megoldás, ha valamelyik fakereskedőnél ilyen fenyődeszkát szerzel be, azt elviszed egy asztaloshoz, és megpróbálod rábeszélni, hogy vágjon abból neked 10x10-es négyzetes pálcákat kb. 800 mm hosszban. A pálca egyik végét kb. 25-30 mm hosszan éles késsel faragd hengeres alakúra, azt fogd be egy kézi fúrógépbe, de előtte a fúrógépet fogd be valamilyen állványba, erre a legjobb a barkácsboltokban kapható (2-3000 Ft) kis satu - szerű szerkezet, mely a fúrógép nyakát rögzíti, és az egész az asztalra szerelhető. Ezután a fúrógéppel megforgatod a vesszőt, és először durva (40-es) majd végül finom (100-as) csiszolóvászonnal (smirgli), amit a tenyeredben fogsz, egyenletes hosszirányú mozdulatokkal körkörösre és a kívánt méretre (~ 9 mm) csiszolod a pálcát. A kész veszők közül az egyenesek használhatók, azokat hosszra ledarabolod a neked megfelelő méretűre, lelakkozod valamilyen gyorsan száradó falakkal, és száradás után már tollazhatod is őket! Néhány sor a fa alapanyagról: A kapható tiplifák keményfából készültek, tehát nehezek, no meg görbék is, mert eredetileg az egyenesség a tipliknél nem követelmény. A jó favessző cédrusfából készül, de ez elég drága, nálunk nem honos fafajta. A hazai vesszőgyártók ugyan forgalmaznak ilyet, de ők is külföldről szerzik be ezt. Igen jó, bevált anyag még a fenyő, de nem mindegy, hogy milyen! A vesszőgyártók az u.n. borovi fenyőt használják, ez ukrán importból származik, a fakereskedőknél kapható, mert nagy mennyiségben hozzák be az országba épületfának. Ennek az a jó tulajdonsága, hogy mivel a magas hegyekben (Kárpátok) nő, ahol sokáig tart a hideg, így évente csak keveset vastagodik (nő) a fatörzs, ezért az évgyűrűk közel vannak egymáshoz. Ha megnézel egy ilyen anyagból készült nyílvesszőt, ezt magad is láthatod, a vessző hosszirányában 4-5 évgyűrűt is találhatsz. Tehát minél sűrűbben vannak az évgyűrűk, azok pedig a vessző hosszirányában húzódnak, annál jobb minőségű a nyílvessző! Ezt akár vásárláskor is érdemes figyelembe venni.