Pad�nyi Viktor

(id�zetek)

"A magyar n�pn�v �kori nyomainak kutat�sa a d�lkauk�zusi t�rben m�r 150 �ve megindult. Erre vonatkoz� adatokat a legk�l�nb�z�bb k�tf�helyekben, f�ldrajzi

elnevez�sekben, m�s n�pek eml�kezet�ben �s k�zvetett utal�sokban meggy�z� mennyis�gben �s min�s�gben tal�ltunk a m�sf�l �vsz�zad folyam�n... A honfoglal�skor magunkkal hozott kult�r�nk - vall�sunk, m�v�szet�nk, szok�saink - hat�rozottan d�lkauk�zusi volt. A Fekete-tenger - Kauk�zus - �szak-K�spi vonalt�l �szakra a magyar n�pn�v sehol semmif�le torzul�s�ban, semmif�le helyn�vben el� nem fordult.

Kr. e. a 17. szd-t�l Kr. u. a 10. sz�zadig eltel� 2700 �v folyam�n babiloni, egyiptomi, assz�r, k�ld-hurri, perzsa, g�r�g, �rm�ny, r�mai, biz�nci �s arab k�tf�kben, k�l�nb�z� korokb�l sz�rmaz� k�l�nb�z� nyelveken, k�l�nb�z� �r�srendszerekkel, �r�sm�dokon le�rt �s k�l�nb�z� helyeken tal�lt leletek adatai �jra �s �jra �rtes�tenek egy n�pr�l, amelynek a neve hat�rozottan �s egys�gesen “m” hanggal kezd�dik �s van a belsej�ben egy l�gy m�ssalhangz�, amelynek pontos visszaad�s�ra a fenti nyelvek fonetikai rendszere k�ptelen. Ezt a rejt�lyes m�ssalhangz�t ezek a nyelvek megpr�b�lj�k jel�lni d, dz, t, th, tz, ts, z, k, x bet�jeggyel, s�t az arabok d, dzs, az �rm�nyek gh hangokkal is.

Ez a n�v a Kr. e. 5. szd.-ig mita, mitha, mitanni, mada, m�d, m�dj, m�dz, manni, manda, maza, matia, matsi, mus, max, mag torzul�sokban jelenik meg. Felt�n�, hogy a

Kr. e. 5. sz.-t�l kezdve, a k�spi-vid�ki �s kauk�zusi individu�lis n�pnevek felbukkan�sa sor�n ugyanezek a nevek az -ar, -or, -er, -ir, -irra n�pn�v-v�gz�d�ssel ell�tva jelennek meg a k�vetkez� form�kban: mad-irra, max-era, Match-ar, mezori, mezorani, mazori, megari,, maghiori (ut�bbi n�gy t�bbessz�m), mazar, madzar, madjyr,

matchar, magior, maghiar, moger, makar, madar, v�g�l madzsar �r�sm�don. Ugyanez a n�v kisebb-nagyobb torzul�sokkal megjelenik a d�lkauk�zusi �s k�spik�rny�ki t�r k�l�nb�z� f�ldrajzi neveiben is. Mindezek alapj�n ki lehet mondani, hogy ilyen nev� n�p a Kr. e. 17. �s a Kr. u. 10. sz�zadok k�zti korban El��zsi�ban l�tezett. Ezzel szemben a d�lkauk�zusi t�rben �s a K�spi-k�rny�k�n ma semmif�le m hanggal kezd�d� nev� n�p nem tal�lhat�, de az eg�sz Eur�zia ter�let�n is csak h�rom van, Kelet�zsi�ban a mandzsuk, Indi�ban a mund�k �s K�z�peur�p�ban a magyarok.

F�ldrajzi nevekben ez a n�pn�v a k�vetkez� helyeken fordul el� (a lista nem teljes):

Maxera d�lk�spi foly� Ptolomeusn�l, Mazara nev� v�ros a Tigris �s az Eufr�t forr�svid�k�n, Matsar nev� er�d a mai Pejb�rt k�zel�ben, Madzar nev� v�ros a Kuma �s

Bybala �sszefoly�s�n�l az �szak-k�spii t�rben, a Kauk�zus Magyar-Hegys�g neve, A Fekete-tenger Magyar-tenger neve, a k�l�nb�z� �rm�ny t�rt�nelmi �s f�ldrajzi

munk�kban eml�tve Madzsar-v�lgy, Madzsarok faluja, stb.

Felt�n� jelens�g az is, hogy ezek a nevek kiv�tel n�lk�l szabir viszonoss�gban, s�t igen kev�s kiv�tellel a szabir sz� t�rsas�g�ban jelennek meg, mintha a szabir-nak

valamin� alcsoportj�t jelenten�k.

A magyars�g d�lkauk�zusi eredete egyre szil�rdabban �ll� t�ny..."

(Pad�nyi Viktor, Dentu-Magyaria, Buenos Aires 1963, 121-127)