(id�zetek a magyar kr�nik�kb�l)

B�la kir�ly jegyz�j�nek k�nyve a magyarok cselekedeteir�l

7/ Kik�lt�z�s�k

Az �r megtestes�l�s�nek nyolcsz�znyolcvannegyedik esztendej�ben, amint az �v szerint jegyzett kr�nik�kban �rva vagyon, a h�t fejedelmi szem�ly, akit h�tmagyarnak h�vnak, kij�tt Szc�tia f�ldj�r�l nyugat fel�. K�z�tt�k kij�tt �lmos vez�r, a M�g�g kir�ly nemzets�g�b�l val� �gyek fia, j� eml�kezet� f�rfi�, uruk �s tan�csad�juk nekik; kij�tt pedig a feles�g�vel meg a fi�val, �rp�ddal, ...

8/ Oroszorsz�g

Miut�n pedig az oroszok vid�k�t el�rt�k, minden ellenszeg�l�s n�lk�l eg�szen Kiev v�ros�ig hatoltak. Mid�n Kiev v�ros�n kereszt�lmentek, a Dnyeper foly�n �thaj�zva meg akart�k h�d�tani az oroszok orsz�g�t. Akkor az oroszok vez�rei ezt �szrev�ve nagyon megijedtek, mivel hallott�k, hogy �lmos vez�r, �gyek fia, Atilla kir�ly nemzets�g�b�l sz�rmazik, akinek az � el�deik �vi ad�t fizettek. ... A kievi vez�r a maga sereg�vel el�j�k vonult, �s most m�r a kunokkal gyarapodva, sok fegyveressel �lmos vez�r ellen nyomult. �lmos vez�r pedig, akinek seg�ts�ge a Szentl�lek volt, fegyvert �ltve csatarendbe szedte sereg�t, s ide-oda lovagolva buzd�totta katon�it; majd hirtelen el�j�k r�gtatva meg�llott mindny�jukkal szemben, �s ezt mondta nekik: "Szitty�k, bajt�rsaim, nagyvit�z f�rfiak! Eml�kezzetek utatok kezdet�re, amikor azt mondt�tok, hogy fegyverrel, haddal olyan f�ldet kerestek, amelyen lakhattok. Teh�t ne zavarodjatok meg az oroszok �s kunok sokas�g�t�l, akik a mi kuty�inkhoz hasonl�tanak. Hiszen a kuty�k, amint uruk szav�t hallj�k, nemde r�gt�n f�lelembe esnek? Mivel a derekass�got nem a n�p sz�ma, hanem a l�lek b�tors�ga szabja meg. Vagy nem tudj�tok, hogy egy oroszl�n sok szarvast megszalaszt, mint ahogy egy b�lcs mondja. De f�lre ezekkel! Csak azt mondom nektek: Ugyan ki tudott ellene �llni Szc�tia katon�inak? Nemde D�riust, a perzs�k kir�ly�t, a szc�tiaiak megkergett�k, �gy, hogy r�m�let�ben nagy sz�gyenszemre Perzsi�ba szaladt �s elvesz�tett nyolcvanezer embert? Vagy Cirust, ugyancsak a perzs�knak kir�ly�t, nemde szint�n a szc�tiaiak �lt�k meg h�romsz�zharmincezredmag�val? Vagy mag�t Nagy S�ndor is, F�l�p kir�lynak �s Olimpiadis kir�lyn�nak a fi�t, aki harcban sok orsz�got leig�zott, ugye szint�n r�tul megszalasztott�k a szc�tiaiak? Ez�rt h�t derekasan �s vit�z�l k�zdj�nk azok ellen, akik a mi kuty�inkhoz hasonlatosak, s �gy f�lj�nk az � sokas�gukt�l, mint a legyek felh�j�t�l." Ezt hallv�n �lmos vez�r katon�i, nagy b�tors�gra gy�ltak... �lmos vez�r meg katon�i az oroszokat �s kunokat eg�szen Kiev v�ros�ig �ld�zt�k, �s �gy apr�tott�k a kunok tar fej�t, mint a nyers t�k�t...

10/ A kunok h�t vez�re

�lmos vez�r meg f�emberei tan�csot tartv�n az oroszok vez�reinek k�relm�t teljes�tett�k, s b�k�t k�t�ttek vel�k... Akkor a fent nevezett kun vez�rek, tudniillik Ed, Ed�m�n, Et, Bors apja B�ng�r, �rs�r apja �cs�d, Vajta, kit�l a Baracska-nemzets�g sz�rmazik, Alaptolma apja Ketel, mid�n l�tt�k �lmos vez�r kegyess�g�t, amelyet az oroszok ir�ny�ban tan�s�tott, l�ba el� borulva �nk�nt megh�doltak �lmos vez�rnek ezekkel a szavakkal: "A mai napt�l fogva legv�gs� nemzed�k�nkig urunkk� �s parancsol�nkk� v�lasztunk, �s ahov� a szerencs�d visz, minden�v� veled megy�nk."...

12/ Mik�ppen j�ttek be Pann�ni�ba?

... Akkor a h�t fejedelmi szem�ly, akit h�tmagyarnak mondanak, �s az a h�t kun vez�r, kinek a nev�t fentebb soroltuk el, rokons�gukkal meg f�rfi- �s n�csel�deikkel egyetemben az oroszok tan�cs�ra �s seg�ts�g�vel �tra keltek Pann�nia f�ldj�re. S �gy a Havas-erd�n �thaladva, a hungi r�szekre sz�lltak. Mid�n pedig oda meg�rkeztek, azt a helyet, amelyet el�sz�r foglaltak el, Munk�csnak nevezt�k el az�rt, mivel igen nagy munk�val, f�rads�ggal jutottak el arra a f�ldre, amelyet maguknak annyira �h�tottak. Ott azt�n, hogy f�radalmaikat kipihenj�k, negyven napot t�lt�ttek, �s a f�ldet kimondhatatlanul megkedvelt�k. A f�ld lakosai ... �nk�nt megh�doltak �lmos vez�rnek, mivel hallott�k, hogy �lmos vez�r Atilla kir�ly nemzets�g�b�l sz�rmazik. ...nagy tisztelettel �s f�lelemmel szolg�ltak �lmos vez�rnek...

13/ Hung v�ra

... Azt�n �lmos vez�r �s �v�i bevonulva Hung v�r�ba, a halhatatlan isteneknek nagy �ldozatokat mutattak be, �s n�gy napig tart� lakom�t csaptak. A negyedik napon pedig �lmos vez�r tan�csot tartv�n �s �v�it mind megesketv�n, m�g �let�ben vez�rr� �s parancsol�v� tette fi�t, �rp�dot. Ez�rt h�vt�k �rp�dot Hungv�ria vez�r�nek; �sszes vit�zeit pedig Hungr�l hungv�rusoknak nevezt�k el az idegenek nyelv�n, �s ez az elnevez�s mostan�ig �l az eg�sz vil�gon.

14/ �rp�d vez�r

Az �r megtestes�l�s�nek kilencsz�zharmadik esztendej�ben �rp�d vez�r elk�ldv�n seregeit, az eg�sz f�ldet, amely a Tisza �s a Bodrog k�z� esik Ugocs�ig, minden lak�j�val egy�tt elfoglalta... Sal�n vez�r k�ld�ttei Zempl�n v�r�nak menve �tkeltek a Bodrog foly�n, �s m�snap eljutottak �rp�d vez�rhez. Harmadnap pedig �rp�d vez�rt uruk nev�ben k�sz�nt�tt�k, �s amit az meghagyott, tudt�ra adt�k. �rp�d vez�r meghallgatv�n a d�lyf�s Sal�n vez�r k�vets�g�t, nem g�ggel, hanem tisztess�ggel v�laszolta neki a k�vetkez�ket: "Az �n �sap�m�, a nagy hatalm� Atilla kir�ly� volt a Duna-Tisza k�z�n elter�l� f�ld eg�szen a bolg�rok hat�r�ig, ami most az uratok�. De m�gis �n, nem ugyan az�rt, mintha a g�r�g�kt�l vagy bolg�rokt�l f�ln�k, hogy nem b�rok vel�k szembesz�llni, hanem vez�reteknek, Sal�nnak a bar�ts�ga kedv��rt k�rek a marh�im miatt a magam juss�b�l egy r�szecsk�t, tudniillik a Saj� foly�ig elter�l� f�ldet. Azonfel�l azt k�rem a vez�retekt�l, hogy k�ldj�n nekem a maga j�volt�b�l k�t kors�t tele Duna viz�vel �s egy nyal�bot Alp�r homokj�nak a f�v�b�l, hogy megtapasztalhassam, vajon �desebb-e Alp�r homokj�nak a f�ve a szc�tiai t�jaknak, azaz Dent�-mogyernak a f�v�n�l, �s a Duna vize vajon jobb-e a Don viz�n�l." S miut�n �gy tudtukra adta �zenet�t, t�bb mindennel gazdagon megaj�nd�kozta �ket, s ezzel megszerezv�n j�akaratukat, meghagyta nekik, hogy menjenek haza. Azt�n �rp�d vez�r tan�csot tartv�n szint�n elk�ld�tte k�veteit Sal�n vez�rhez, s k�ld�tt neki tizenk�t feh�r lovat, tizenk�t tev�t meg tizenk�t kun fi�t, a vez�rn�nek pedig tizenk�t nagyon �gyes orosz le�nyt, tov�bb� tizenk�t h�lgymeny�tpr�met, tizenk�t nyestb�rt �s tizenk�t aranyos k�nt�st. A k�ld�ttek voltak ebben a k�vets�gben az el�kel�bb szem�lyek k�z�l Ete apja Ond, a m�sik meg Alaptolma apja Ketel. Harmadiknak k�ldtek m�g egy igen ser�ny vit�zt, Tarcalt, k�mlel�s v�gett, hogy vizsg�lja meg a f�ld min�s�g�t, s hamarabb visszafordulva adjon h�rt ur�nak, �rp�d vez�rnek.

44/ A Duna szigete

Ezut�n pedig �rp�d vez�r elindult arr�l a vid�kr�l, ahol most Bodrog v�ra �ll, �s a Duna ment�n a nagy szigetig haladt. T�bort �t�ttek a nagy sziget mellett, majd �rp�d vez�r meg nemesei bevonultak arra. Mikor l�tt�k a helynek a term�kenys�g�t �s gazdags�g�t, tov�bb� hogy a Duna vize milyen er�ss�ge neki, kimondhatatlanul megszerett�k. Egyszersmind elhat�rozt�k, hogy ez lesz a vez�ri sziget, s a nemes szem�lyek mindegyike ott udvart meg majort kap. �rp�d vez�r azonnal mesterembereket fogadott, �s vel�k pomp�s vez�ri h�zakat �p�ttetett. Azt�n meghagyta, hogy a napok hossz� sor�n �t elcsig�zott minden lov�t vigy�k oda �s ott legeltess�k. Lov�szai f�l� mester�l egy igen okos kun embert tett, n�v szerint Csepelt. Minthogy Csepel lov�szmester ott lakott, az�rt nevezt�k el azt a szigetet Csepelnek eg�szen a mai napig. �rp�d vez�r �s nemesei pedig f�rfi- meg n�csel�deikkel egy�tt b�k�ben �s hatalomban ott maradtak �prilis hav�t�l okt�ber hav�ig. Ekkor k�z�s tan�csban elhat�rozt�k, hogy feles�g�ket otthagyva, t�voznak a szigetr�l, �tmennek a Dun�n t�lra, megh�d�tj�k Pann�nia f�ldj�t...

46/ A Magyar-r�v

N�h�ny nappal k�s�bb �rp�d vez�r meg �sszes f�emberei k�z�s elhat�roz�ssal, egyet�rt�ssel �s szabad akarattal kivonultak a szigetr�l, �s t�bort �t�ttek Soroks�ron t�l a R�kos viz�ig. S mid�n l�tt�k, hogy mindenfel�l b�tors�gban vannak, �s senki sem b�r nekik ellent�llani, �tkeltek a Dun�n. A r�vet, ahol az �tkel�st v�grehajtott�k, Magyar-r�vnek nevezt�k el az�rt, mert a h�t fejedelmi szem�ly, akit h�tmagyarnak mondtak, ott haj�zott �t a Dun�n. Mikor oda�t voltak, t�bort �t�ttek a Duna mellett a felh�vizekig. Ennek hallat�ra a Pann�nia f�ldj�n lak� �sszes r�maiak fut�ssal biztos�tott�k �let�ket. M�snap pedig �rp�d vez�r meg minden f�embere, Magyarorsz�g valamennyi vit�z�vel egy�tt, bevonult Atilla kir�ly v�ros�ba. Ott l�tt�k a kir�lyi palot�kat - egyeseket f�ldig romban, m�sokat nem -, �s f�l�tte csod�lt�k mindazt a k��p�letet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel �rdemesek lettek arra, hogy elfoglalj�k - s m�ghozz� h�bor� n�lk�l - Atilla kir�ly v�ros�t, kinek az ivad�k�b�l sz�rmazott �rp�d vez�r. Ott lakom�ztak mindennap nagy v�gan Atilla kir�ly palot�j�ban, egym�s mellett �lve. Mind ott sz�ltak sz�pen �sszezengve a kobzok meg a s�pok a reg�s�k valamennyi �nek�vel egy�tt. Az �telt-italt a vez�rnek meg a nemeseknek arany-, a k�zrend�eknek meg a parasztoknak ez�st-ed�nyben hordt�k fel, ... Ekkor �rp�d vez�r meg �v�i �r�m�kben h�sz napig maradtak Atilla kir�ly v�ros�ban. K�zben majdnem mindennap Magyarorsz�g vit�zei valamennyien a vez�r sz�ne el�tt v�rtezett harci m�nj�k�n �lve pajzzsal meg l�ndzs�val nagy torn�t v�vtak; m�sfel�l az ifjak pedig pog�ny szok�s szerint �jas-nyilas j�t�kot j�tszottak. Ett�l �rp�d vez�rnek nagy j�kedve t�madt, s minden vit�z�nek k�l�nf�le aj�nd�kot adott: aranyat, ez�st�t meg egy�b j�sz�got is...

52/ �sb� meg Velek

... Ezut�n az �r megtestes�l�s�nek kilencsz�zhetedik esztendej�ben �rp�d vez�r is elk�lt�z�tt ebb�l a vil�gb�l. Tisztess�ggel temett�k �t el egy kis foly�nak a forr�sa felett, amely k�mederben folyik al� Atilla kir�ly v�ros�ba. Egyszersmind ott a magyarok megt�r�se ut�n a Boldogs�gos Sz�z M�ria tisztelet�re egyh�z �p�lt, amelyet fej�rnek h�vnak.

------------------------

Anonymus r�szletesen t�rgyalja az eg�sz K�rp�t-medence elfoglal�s�t �s birtokbav�tel�t. Itt els�sorban olyan id�zeteket v�logatattam, amelyek kidombor�tj�k Atilla-�lmos-�rp�d egyenes�gi lesz�rmaz�s�t �s �sszetartoz�s�t. A m�sik fontos mondanival�ja az id�zett sz�vegeknek, hogy �lmos illetve �rp�d fejedelem sohasem �nk�nyesen cselekedtek, hanem mindig tan�csot tartottak �s a nemesekkel/f�emberekkel k�z�s elhat�roz�ssal, egyet�rt�ssel �s szabad akarattal cselekedtek �s hajtott�k v�gre a honvisszafoglal�s nagy m�v�t. (K.M.E.)

Els� k�nyv.

IV. Fejezet. Ethele olaszorsz�gi t�boroz�s�t�l birodalma felboml�s�ig s a magyarok bej�vetel�ig.

5/ A h�n birodalom f�lboml�s�r�l

... Csaba teh�t tizen�tezer h�nnal G�r�gorsz�gba Honoriushoz futa, s b�r az ott k�v�nta marasztalni s g�r�gorsz�gi lakoss� tenni, nem marada, hanem visszat�re Scythi�ba atyafiaihoz �s rokonaihoz. Ki is mihelyt Scythi�ba visszat�rt, mindj�rt kezd� s�rgetni, hogy mindenest�l menjenek vissza Pann�ni�ba, hogy a n�meteken bossz�t �lljanak.

6/ A sz�kelyekr�l, �s Csaba fiair�l; Edr�l �s Edem�nr�l.

Maradt volt m�g a h�nokb�l h�romezer ember, kik a krimhildi csat�b�l fut�ssal menek�ltek, kik is f�lv�n a nyugoti nemzetekt�l �rp�d idej�ig a Sziklamez�n maradtak s ott magokat nem h�noknak hanem sz�kelyeknek nevezt�k. Ezen sz�kelyek ugyanis a h�nok maradv�nyai, kik mid�n megtudt�k, hogy a MAGYAROK PANN�NI�BA M�SODSZOR VISSZAJ�TTEK, a visszat�r�knek Ruth�nia hat�rsz�lein el�j�k men�nek s Pann�ni�t egy�tt megh�d�tv�n abba r�szt nyertek, de nem a pann�niai s�kon, hanem a hat�rsz�li hegyek k�zt kaptak oszt�lyr�szt...

M�sodik k�nyv.

I. Fejezet. A magyarok dolgair�l a vez�rek kor�ban.

1/ Bevezet�s

Miut�n teh�t el�adtuk a h�nok eredet�t, szerencs�s �s szerencs�tlen harczaikat, s h�nyszor v�ltoztatt�k lakhelyeiket, most n�zz�k, mikor t�rtek vissza ism�t Pann�ni�ba. Kik voltak a visszat�r�k kapit�nyai s mennyi volt fegyvereseik sz�ma jelen munk�ba igtatni m�lt�nak tartottam.

2/ A magyarok bej�vetel�r�l s h�t kapit�nyr�l.

...J�zus Krisztus sz�let�s�nek nyolczsz�zhetvenkettedik esztendej�ben j�v�n be ism�t a h�nok vagy magyarok Pann�ni�ba, ...

3/ A magyarok �tkel�s�r�l a Dun�n.

Megindulv�n teh�t emelt z�szl�k alatt feles�geikkel, gyermekeikkel �s barmaikkal, a Dun�n Pest-n�l �s a szobi r�ven �tkel�nek, hol egy v�rat a Duna k�r�l, mellyben gy�ltek volt �ssze Szvatoplug katon�i, kik fut�ssal menek�ltek, ...

4/ Els� kapit�ny �rp�d.

Azon kapit�nyok k�zt teh�t �rp�d, �lmos fia, ki El�d fia, ki �gyek fia volt, a TURUL NEMZETS�GB�L vagyonban gazdagabb s hadban hatalmasabb vala. Az�rt is ezen �rp�d t�rt �t had�val els�sorban a ruth�nok havasain s � �t�tte f�l legels�ben t�bor�t az Ung vize mellett; minthogy az � v�rs�ge a t�bbi scythiai t�rzsek f�l�tt azon kiv�l� m�lt�s�ggal van f�lruh�zva, hogy a seregnek menet k�zben el�tte, visszavonul�skor m�g�tte j�r.

5/ �rp�d sz�ll�s�r�l t�l a Dun�n.

�s mid�n a Dun�n �tkelve Pann�ni�ba b�j�ttek, maga �rp�d azon helyt �t� f�l s�tr�t, hol most Fej�rv�r v�rosa van telep�tve. S az a hely vala �rp�d vez�r els� sz�ll�sa.

V�ge a magyarok els� kr�nik�j�nak. Kezd�dik az el�sz� a m�sodik bej�vetelr�l �s a magyaroknak kedvez� �s kedvez�tlen dolgaikr�l.

(27) ... A Scythi�b�l val� m�sodik kij�vetelkor teh�t a sz�znyolc nemzets�g mindegyik�b�l k�tezer fegyveres f�rfi j�tt el, csal�dtagjaikat nem sz�m�tva.

(28) Ama kapit�nyok k�z�l Arpad volt a leggazdagabb �s a (leg)hatalmasabb, Almus fia, aki Elev (El�d) fia, aki Ugeg fia. Apja, Almus az Erdelw-i haz�ban elszender�lt, mivel nem j�hetett be Pann�ni�ba. Erdelw-�ben teh�t megpihentek, �s barmaikat is �j er�re kapatt�k. Mikor pedig a lakosokt�l hallott�k, milyen term�keny a f�ld, hogy a Duna a legjobb foly�, �s nincs a vil�gon jobb f�ld ama r�szekn�l; k�z�s tan�cskoz�son elfogadt�k teh�t, hogy elk�ldik k�vet�l Kund fia Kusid-ot, hogy menjen, szeml�lje meg az eg�sz f�ldet, �s ismerkedj�k meg a f�ld lakosaival. Amikor teh�t Kusid Magyarorsz�g k�zep�re �rkezett, �s leereszkedett a Duna menti r�szekre, l�tta, hogy a t�j sz�p, a f�ld k�r�s-k�r�l j� �s term�keny, j� a foly�v�z �s f�ves a partja; megtetszett neki. Azut�n elment tartom�ny vez�r�hez, aki Atyla ut�n uralkodott, a Zuatapolug nev�h�z, �dv�z�lte �t saj�tjai nev�ben, �s elmondta, mi okb�l j�tt. Ennek hallat�n Zuatapolug nagy �r�mmel �rvendezett, azt hitte ugyanis, parasztok �k, akik az�rt j�ttek, hogy megm�velj�k a f�ldj�t; ez�rt a k�vetet kegyelmesen bocs�totta el. Kusid pedig, miut�n a Duna viz�b�l megt�lt�tte a kulacs�t, perjef�b�l rakott a t�ml�j�be �s vett r�g�ket a fekete f�ldb�l, visszat�rt �v�ihez. amikor elmes�lt mindent, amit hallott �s l�tott, nagyon tetszett nekik, majd megmutatta nekik a kulacs vizet, a f�ldet �s a f�vet. Meg�zlelv�n ezeket, meggy�z�dtek arr�l, hogy a f�ld kit�n�, �des a v�z, a r�t f�ve olyan, amilyennek a k�vet elbesz�lte nekik. Arpad pedig �v�i k�z�tt megt�lt�tte a k�rtj�t a Duna viz�vel, �s az �sszes magyarok el�tt ama k�rtre a mindenhat� Isten kegyess�g�t k�rte: engedje �t nekik az �r ezt a f�ldet mind�r�kre. Miut�n szavait bev�gezte, az �sszes magyarok h�romszor felki�ltottak: "Isten, Isten, Isten". Ebb�l azt�n szok�s lett, melyet a magyarok a mai napig meg�riztek. Majd k�z�s elhat�roz�ssal ugyanazt a k�vetet visszak�ldt�k a m�r eml�tett vez�rhez, s f�ldj��rt k�ldtek neki egy nagy lovat ar�biai arannyal bearanyozott nyereggel �s aranyozott kant�rral. Ezt l�tv�n m�g jobban �r�lt a vez�r, mert az gondolta, hogy mint vend�gtelepesek k�ldt�k neki a f�ldj��rt. A k�vet teh�t f�ldet, f�vet �s vizet k�rt ott a fejedelemt�l. A vez�r pedig mosolyogva �gy sz�lt: "Legyen nekik, amennyit akarnak, ez�rt az aj�nd�k�rt!" �gy t�rt vissza a k�vet az �v�ihez. Arpad pedig ezenk�zben a h�t vez�rrel bej�tt Pann�ni�ba, de nem vend�g m�dj�ra, hanem mint akik �R�KS�G JOG�N BIRTOKOLJ�K a f�ldet. Ekkor egy m�sik k�vetet k�ldtek a vez�rhez, �s ezt az �zenetet b�zt�k r�: "Arpad �v�ivel egy�tt azt �zeni neked, hogy azon a f�ld�n, amelyet megvettek t�led, ne maradj tov�bb semmik�ppen sem, mert a te f�ldedet megvett�k a l��rt, a f�vet a kant�r�rt, a vizet a nyereg�rt. Te pedig �r�kz�logba, l�v�n �ns�ges �s f�sv�ny, �tengedted a f�ldet, a f�vet �s a vizet." Amikor a vez�rnek elmondt�k az �zenetet, mosolyogva �gy sz�lt: "�ss�tek le azt a lovat egy fabunk�val, a kant�rt dobj�tok a mez�re, az aranyozott nyerget vess�tek a Dun�ba!". A k�vet: "�s mi k�ruk lesz ebb�l, uram? Ha a lovat meg�l�d, az � kuty�iknak adsz eles�get, ha a kant�rt a f� k�z� veted, embereik, kik a f�vet kasz�lj�k, megtal�lj�k, ha pedig a nyerget a Dun�ba veted, hal�szaik h�zz�k ki az aranynyerget a partra, �s haza is viszik. Ha teh�t a f�ld, a f� �s a v�z az �v�k, minden az �v�k." Ezt hallva a vez�r gyorsan �sszegy�jt�tte a sereg�t, f�lv�n a magyarokt�l, seg�ts�get k�rt a bar�tait�l, �s vel�k egyes�lve el�b�k ment. Amazok k�zben a Duna k�zel�be �rtek, �s egy gy�ny�r�s�ges mez�n hajnal hasadt�val csat�t kezdtek. Az �r segedelme a magyarokkal volt, akik el�l a sokat emlegetett vez�r fut�snak eredt. A magyarok a Dun�ig �ld�zt�k, � pedig f�lelm�ben a Dun�ba vetette mag�t, �s megfulladt a sodr� v�zben. Visszaadta teh�t az �r a magyaroknak Pann�ni�t... Minthogy Arpad kapit�ny k�l�nleges m�lt�s�got viselt Scythi�ban, �s ezt az � nemzets�ge t�rv�nyes �s elfogadott scytha jogszok�s alapj�n birtokolta, miszerint is a hadban indul�k el�tt egyed�l kell mennie, visszavonul�skor pedig h�tul, mondj�k, ez�rt � a t�bbi, Pann�ni�ban vonul� kapit�ny el�tt els�k�nt l�pett (e f�ldre). Amikor Arpad a t�bbi magyarral egy�tt, mik�nt fentebb elmondtuk, harcban legy�zte �s meg�lte Zuatapolug-ot, t�bort �t�tt Noe (m�s ford�t�sban Ny�k) hegy�n Alba (Feh�rv�r) k�zel�ben. Ezt a helyet v�lasztotta Arpad el�sz�r Pann�ni�ban, a szent Istv�n kir�ly, aki t�le sz�rmazott, ez�rt alap�totta ennek k�zel�ben Alba v�ros�t.

(K�pes Kr�nika, Nemzeti Kincseink�rt Egyes�let, Budapest, 2003)

A magyarok kr�nik�ja m�sodik r�sze sz�l a magyaroknak Pann�ni�ba val� visszat�r�s�r�l, kapit�nyaiknak, vez�reiknek �s kir�lyaiknak �let�r�l �s viselt dolgair�l.

Az els� kapit�nyr�l, a feh�r l�r�l, az aranyos nyeregr�l �s az aranyos f�kr�l

Az kapit�nyok k�z�tt a leggazdagabb �s leghatalmasabb �rp�d volt, �lmos fia, ez meg �gyek fia, ez meg El�d fia... (A feh�r l� t�rt�nete a K�pes Kr�nik�b�l id�zett r�szn�l olvashat�)

Mivel pedig �rp�d kapit�ny Szk�ti�ban egy bizonyos k�l�nleges tiszts�get viselt, �s nemzets�g�nek az volt t�rv�nyes �s j�v�hagyott szittya szok�sa, hogy hadj�ratra vonula egynek el�l kellett mennie, visszavonul�s alkalm�val pedig h�tramaradnia - ennek k�vetkezt�ben �rp�d �ll�t�lag megel�zte a t�bbi kapit�nyt a Pann�ni�ba val� bevonul�sban...

A m�sodik kapit�ny

A m�sodik kapit�ny pedig, Szabolcs, akit�l a Cs�k nemzets�g sz�rmazik, mint mondj�k, azon a mez�n �s helyen sz�llt meg, ahol most Cs�kv�ra hever romokban. Ennek a v�rnak ugyanis Szabolcs kapit�ny vetette meg az alapj�t...

A harmadik kapit�ny

A harmadik kapit�ny pedig Gyula volt, akit�l L�szl�-fia Gyula sz�rmazik. Ez a Gyula nagy �s hatalmas vez�r volt, �s Erd�lyben egy vad�szat alkalm�val egy nagy evrosra tal�lt, amelyet a r�maiak �p�tettek. Volt neki egy nagyon sz�p le�nya, n�v szerint Sarolta, akinek a sz�ps�g�r�l m�g sok�ig besz�ltek a tartom�nyok fejedelmei; G�za fejedelem vette t�rv�nyes feles�g�l...

A negyedik kapit�ny

A negyedik kapit�nynak K�nd volt a neve: ennek fia K�csid �s Kaplony, akik a Ny�r k�zel�ben �t�tt�k fel t�borukat, �s megkereszteltet�s�k ut�n itt monostort alap�tottak.

Az �t�dik kapit�ny

Az �t�dik kapit�nyt pedig L�lnek nevezt�k, � �zte el a messziarokat, azaz a cseheket Galg�c vid�k�r�l, �s �ll�t�lag hosszabb ideig itt t�borozott. Ett�l sz�rmazik �s ered a Zov�rd nemzets�g, vagyis az � t�rzse.

A hatodik kapit�ny

A hatodik kapit�nynak V�rbulcs� volt a neve, s bizonyos hogy a Balaton k�r�l �t�tte fel s�trait.

A hetedik kapit�ny

A hetedik kapit�nyt �rsnek nevezt�k. Ennek a nemzets�ge pedig a Saj� k�rny�k�n tartotta tany�j�t.

A t�bbi nemzets�g pedig, mely sz�rmaz�sra ezekkel egyenl� �s hozz�juk hasonl�, tetsz�se szerint kapott lak�helyet �s sz�ll�sf�ldet. Ha teh�t n�mely k�nyvekben az �ll, hogy csup�n ez a h�t kapit�ny j�tt be Pann�ni�ba, s Magyarorsz�g csak �ltaluk j�tt l�tre �s n�pesedett be: ugyan honn�t j�tt az �kos, Bor, Aba �s m�s nemes magyarok nemzets�ge, hiszen ezek sem j�vev�nyek, hanem Szk�ti�b�l j�ttek ki. Egyed�l azt az indokol�st tudj�k erre, hogy a k�zn�p h�t magyarr�l besz�l. De ha csak e h�t magyar volt a h�zan�p�vel, �s t�bb h�zn�pet nem lehet feltenni, mint feles�geket, fiakat, l�nyokat, szolg�kat �s szolg�l�kat, hogy h�d�thatott volna ilyen csek�ly h�zn�ppel orsz�gokat? Sz� se lehet r�la!

(Thur�czy, A magyarok kr�nik�ja, Eur�pa K�nyvkiad�, Budapest 1980)

5-dik vers.

Ebben az id�ben j�ve el az Hunnusoknak m�sik Nemzets�ge �rp�d, �lmos fia vez�rl�se alatt �s Z�ndir H�m k�veteket k�ldv�n eleibe, azt a nemes Nemzetet elfogad�. Mint az Urunk h�z�n�l ma is megl�v� levelek �s r�gis�gek bizonyitty�k.

6-dik vers.

�s el�adv�n a' Hatk� v�r k�vekre metszett T�rv�nyeket s Budv�r�ban a' Rabanb�nok m�dja szerint �ldozatot t�v�n, minekut�nna a' k�veken l�v� t�rv�nyeket megolvasta volna, azokb�l ezeket szab� a maga Nemzet�re.

Hogy a Pannon f�lden a' f�hatalom senkire ne sz�llyon, hanem csak a' ki az � T�rs�k�b�l fi� �gon sz�rmazott.

A' melly f�ldet ki maga kez�vel keres, a' n�ki l�gyen tulajdona, a' mellyet pedig k�zer�vel keresnek, az a' szerz�k k�z�tt egyar�nt osztass�k fel. A' k�z�ns�ges dolgok pedig a N�p k�zakaratty�val v�geztessenek.

A' ki el�lj�r�j�hoz hitit megszegi, a' f� Rabanb�n �ldozattya alkalmatoss�g�val fej�t, j�sz�g�t veszesse.

A' ki a' f� Rabanb�n m�lt�s�ga ellen dolgozn�k, sz�mkivet�sbe k�ldess�k.

A' ki a' f� Rabanb�n �ldozatty�ra nem menne, der�kba kereszt�l szurattass�k.

7-dik vers.

Mellyeket megolvasv�n, mag�ra szabv�n, �s a' Rabanb�n kellyh�je felibe t�v�n mindny�jon mintegy v�rrel k�nyvez� szemekkel sir�nak �r�mekben �s j�l iv�nak re�ja.

8-dik vers.

�rp�d pedig annak eml�kezet�re, hogy t�rv�nnyeit a' mi Sz�kelly Nemzet�nkt�l vette, a' Sz�kelly nemzetnek a' maga Tribuss�b�l aj�nllya Rabanb�nnak a' h�rom fiuval �kesked� Uopouletet, Uopourt �s Uogrount s ezeket v�gezv�n felm�ne Munk�csra �s �ldozv�n s a' t�rv�nyeket megnyitv�n b�m�ne Pannon f�ldre...

(M�tty�s Andr�s, Cs�ki Sz�kely Kr�nika, Hargita Kiad�hivatal, Cs�kszereda, 2000)