K�LTI M�RK, K�pes Kr�nika, 14. sz�zad

"Ha teh�t egyes k�dexek azt tartalmazz�k, hogy Pannoni�ba ez a h�t kapit�ny j�tt be (�rp�d �s h�t vez�re) �s Hung�ria csup�n �ltaluk keletkezett �s alakult ki, honnan j�tt akkor �kus, Bor, Aba �s a t�bbi magyar nemes nemzets�ge, hiszen �k valamennyien Szk�thi�b�l sz�rmaznak, nem j�vev�nyek! Egyes-egyed�l azt hozz�k fel okul, amit a k�zn�p mond: H�tmagyar. Ha teh�t mind�ssze h�t magyar volt a csal�dj�val, �s nem �rthetn�nk bele t�bb csal�dot, feles�geket, fi�kat, le�nyokat, szolg�kat �s szolg�l�le�nyokat, vajon ennyi csal�ddal h�d�tott�k meg az orsz�gokat? Lehetetlens�g."

THUR�CZY J�NOS, A magyarok kr�nik�ja, 15. sz�zad

"Miut�n ennek a m�nek els� r�sz�ben elbesz�lt�k a hun, vagyis magyar n�p eredet�t, szerencs�s �s balszerencs�s h�bor�ikat, �s azt is, hogy h�nyszor v�ltoztatt�k meg lak�hely�ket, �s hogy els� orsz�gl�suk milyen v�gre jutott, l�ssuk most, mely id�ben t�rtek vissza m�sodszor Pann�ni�ba, kik voltak a visszat�r� magyarok kapit�nyai, mekkora volt a fegyveresek sz�ma sereg�kben, s hogy �jb�l a pann�n f�ld birtok�ba jutva, mik�ppen uralkodnak rajta mind a mai napig."

KERESZTESI J�ZSEF, A Magyar Nyelv Eredete, Pozsony 1844

"A Scytha-magyaroknak egy r�sze Krisztus urunk sz�let�se el�tt sokkal, m�r a Duna mellett megtelepedett J�sz �s Barany�s n�v alatt: teh�t mid�n a Krisztus sz�let�se ut�n a IV. sz�zadban, Bal-ember vez�r alatt a Scythi�ban lak� m�s r�sz Honnos, azut�n a VI. sz�zadban Avar, v�gre a IX. sz�zadban honiguros n�v alatt ide kij�ttek (�s �gy n�gy�zben j�ttek ide a Scytha-magyarok), sem nem vakt�ban, sem nem idegen �s esm�retlen f�ldre j�ttek (ha a napkeleti, s napnyugoti cs�sz�rok egyszer-m�sszor nem h�vt�k volna is �ket), hanem v�rszerint-val� atyjokfiaihoz, kikt�l ezen f�ldnek j�s�g�t �s term�szet�t el�re tudhatt�k.

Azt is l�tjuk, hogy nem t�rv�nytelen elfoglal�i voltak az orsz�gnak. Mert az � atyjokfiai m�r az el�tt, amint l�tszik, a legels� elfoglal�snak igaz jussa szer�nt b�rt�k, s annyira elszaporodtak �s hatalmasokk� lettek itt, hogy k�l�n-k�l�n is, mind a J�szok, mind a pann�niai Ber�nesek mertek a r�maiakkal hadakozni... Haza j�ttek h�t ide is a Honnosok, mint v�lek egyeredet� �s nyelv� atyjokfiaihoz."

SZENTKATOLNAI B�LINT G�BOR, A Honfoglal�s Rev�zi�ja, Kolozsv�r 1901

"Egy f�l sz�zada, hogy az elfogulatlan Held �s Corvin Magyarorsz�gr�l sz�ltukban azt mondott�k, hogy a magyar nemzet eredet�r�l biztosat mondani nem lehet. S ez az Akad�mia finnez� �s turciz�l� okoskod�sai �s cifra k�vetkeztet�sei dac�ra is m�g ma is igaz. Mert az, a kinek a tank�nyv�ben, vagy m�shol a magyar nemzet mivolt�r�l kell nyilatkoznia, s ama k�t iskola egyik�nek sem h�ve, csak annyit mondhat, hogy az Akad�mia finnista iskol�ja szerint finn-ugor faj�, a turcist�k szerint pedig t�r�k-tat�r faj�. Mintha bizony egy harmadik eset k�pzelhet� sem volna, mintha a dinny�t vagy ugork�nak, vagy t�knek kellene tartani az�rt, mert mind a h�rom n�v�nyfaj egy nemhez tartozik..."

MARJALAKI KISS LAJOS, 1928

"Mintegy �t �ve - ami�ta a mez�ny�ki kora n�pv�ndorl�skori s�rmez�t felt�rtam, s ezzel kapcsolatban behat�an tanulm�nyoztam haz�nk k�z�pkori r�g�szeti leleteit - hat�rozottan kialakult bennem az a felfog�s, hogy �rp�d honfoglal�sa csak politikai v�ltoz�st, de ennek �si, t�sgy�keres lakoss�ga z�m�ben (mondjuk 90%-ban) ugyanaz maradt ezut�n is. ... �gy gondolom, hogy a mai t�sgy�keres magyars�g z�me nem �rp�ddal j�tt be, s�t m�r az avarok, hunok el�tt itt �lt �s magyarul besz�lt."

MARJALAKI KISS LAJOS, T�rt�nelmi tanulm�nyok, Miskolc 1987

"�rp�d foglal�sa idej�n Magyarorsz�g t�lnyom� r�sze, f�leg a Duna-Garam vonal�t�l keletre fekv� t�jak n�vad�, de paraszti sorban �l� lakoss�ga - Anonymus f�ldrajzi nevei alapj�n - nem lehetett m�s, mint magyar, mert hiszen IX. sz�zadi bolg�r-szl�v �s cseh uralmat jelz� szl�v n�vanyag elt�rp�l a nagyobb f�ldrajzi t�rgyakat jel�l�, teh�t �sibb ugor-magyar nevek t�meg�ben.

Anonymus gest�j�ban eml�tett magyar elnevez�s� foly�nevek k�z�l egyetlen egyr�l sem bizony�tott�k m�g be, hogy azel�tt m�sk�ppen h�vt�k volna �ket! De ez nem is val�sz�n�, mert hiszen a X. sz�zad el�tti forr�sokb�l ismert Duna, Tisza, Szamos, K�r�s, Temes, Olt, Zala, R�ba, Balaton, stb. vizeink is meg�rizt�k r�gi nev�ket, b�r partjaikon a t�rt�nelemb�l is ismert d�k, kelta, ill�r, r�mai, szarmata, germ�n, hun, avar, bolg�r, szl�v, ol�h �s magyar uralom v�ltakozott.

Megjegyzend�, hogy ha a magyar nyelv� k�zn�p csak �rp�ddal j�tt volna haz�nkba, akkor nem voln�nak magyar d�l�nevek legkor�bbi okleveleinkben. M�r pedig vannak sz�p sz�mmal.

Kik voltak Erd�ly �slak�i? Ennek az �gynek koronatan�i a foly�nevek. M�r pedig a Tisz�t�l keletre es� t�jak v�znevei �gy Anonymusn�l, mint Ortvay �rp�dkori k�tk�tetes v�zn�vgy�jtem�ny�ben, �gyszint�n a t�rt�nelem folyam�n kialakult �s ma is haszn�latban lev�, a magyar, erd�lyi sz�sz �s ol�h nyelvben k�z�sen meghonosodott v�znevek vitathatalanul magyar eredetre, magyar �slakoss�gra vallanak. N�h�ny p�lda: Szamos, Alm�s, Kapus, S�r, K�r�s, Teker�, Tur, Maros, Poklos, H�lgyes, H�dos, Gyepes, Medgyes, Barca, Olt, �rp�s, H�v�z, Sebes, N�das, K�kes, Aranyos, Bodza, Homor�d, Hideg, L�pos...

A nagyobb foly�nevek k�z�l egynek sincs ol�h neve, hanem �k is ugyanazokat az elnevez�seket haszn�lj�k, mint a magyarok �s sz�szok. A lakoss�g els�bbs�g�nek tan�i, a foly�nevek teh�t a magyar �sibbs�g bizonyoss�g�t vallj�k."

KOLOZSV�RI GRANDPIERRE ENDRE, Mi az igazs�g az �rp�di bej�vetel k�r�l

"... antik szerz�k sora tan�skodik haz�nk magyar-hun-szk�ta n�peinek �shonoss�g�r�l, k�zt�k - hogy csak a legismertebbeket eml�ts�k - Herodotosz, Strabon, Xenofon, Jordanes �s Josephus Flavius, aki arr�l �r, hogy a szk�t�k �sfoglal�s r�v�n vett�k birtokukba az �ltaluk lakott ter�leteket. Tan�skod�suk szerint Eur�p�ban �s �zsi�ban a szk�t�k (�rtsd: szk�ta magyarok) uralkodnak. Tagadhatatlan t�ny: A K�rp�t-medenc�t �sid�k �ta a szk�ta n�pek lakt�k.

Saj�tos v�dint�zked�sek

�rp�d�k m�g el sem helyezkedtek haz�nk ter�let�n, m�ris a hat�rok meger�s�t�s�hez l�tnak, m�ghozz� �ri�si er�kkel. Vel�k tart a honi �slakoss�g is, s nem az�rt, mintha kihajtan�k a n�pet a v�dmunk�kra: maga a n�p veti fel �rp�d vez�reinek a hat�rv�d� munk�latok sz�ks�gess�g�t.

Lehets�ges, hogy orsz�gfoglal�s, honfoglal�s ez?

Ha az: mindenekel�tt a helyi lakoss�got kellene legy�rni, annak hatalmi szervezeteit sz�tz�zni, mivel pedig hatalmas ter�letr�l, az eg�sz K�rp�t-medenc�r�l van sz�, vil�gos dolog: hossz� �vek keserves �s v�res �s sokszor v�gs�kig ki�lezett k�zdelmei sor�n �rhetn�k el a viszonylagos gy�zelmet �s viszonylagos nyugalmat.

A �rp�d�k m�g j�form�n sz�t sem n�ztek az orsz�gban, �s m�ris hat�rok meger�s�t�s�hez l�tnak - az orsz�g n�p�vel teljes egys�gben �s �sszhangban: ez sz�mukra a legs�rget�bb �s legfontosabb. Anonymus sz�mos fejezeten �t sz�les k�pet fest a honvisszav�tel folyamat�val egy�ttj�r� v�dint�zked�sekr�l.

M�g a v�rer�d�k is k�nnyen, j�r�szt ellen�ll�s n�lk�l ker�lnek az �rp�diak kez�re. A v�rakba helyezett j�vev�ny zsoldosok vagy �nk�nt �s azonnal, vagy gy�nge l�tszatellen�ll�s ut�n �tadj�k a v�rakat.

Az �slakoss�g maga s�rgeti a hat�rgyep�k, v�dm�vek meg�p�t�s�t, meger�d�t�s�t.

Anonymus �rja:

"Mikor �gy gy�keret vertek, akkor az ottlak�k intelmeire k�z�s elhat�roz�ssal kik�ldt�k er�s csapat �l�n B�ng�r fi�t, Borsot a lengyelek f�ldje fel�, hogy szeml�lje meg az orsz�g hat�rait, tov�bb� gyep�akad�lyokkal er�s�tse meg eg�szen a T�tra hegys�gig, s alkalmas helyen emeljen v�rat az orsz�g �rizet�re. A felvid�ki v�rak visszafoglal�sa ut�n, melyeknek most is Sempte, Galb�c, Trencs�n, Bolond�c �s B�n a nev�k, miut�n a v�rakba �r�ket helyeztek el, eg�szen a Morva foly�ig mente �s torlaszokat �ll�tottak oda, a magyarok orsz�g�nak hat�rait, Boron�ig �s S�rv�rig t�zt�k ki. Szekcs� v�r�nak �p�t�s�re Ute fia Og Baranya fel� halad sereg�vel, s ott a mai Dunaszekcs� hely�n v�rat �p�tett."

N�gy honvisszav�v� vez�r, Szov�rd, Kadocsa, Huba meg Bors a N�vtelen tud�s�t�sa szerint "egym�s k�zt tan�csot tartott �s a hozz�juk h� lakosok k�r�s�re meg�llapodott abban, hogy a sereg harmada a f�ld lakosaival egy�tt a Z�lyom-erd�be megy �s ott az orsz�g hat�rain k�b�l meg f�b�l is hatalmas er�ss�geket csin�l, hogy a csehek, vagy lengyelek lop�s, vagy rabl�s v�gett valamikor be ne j�hessenek az orsz�gba. K�z�s elhat�roz�ssal ev�gre B�ng�r fia, Borsot k�ld�tt�k ki vit�zeivel. Mikor a Garam foly� mellett lovagoltak, egy szarvas fut�snak eredt el�tt�k, �s nekiv�gott a hegytet�nek. Bors nagy sebesen �z�be fogta �s a hegyormon lenyilazta, majd, mid�n azokat a hegyeket ott k�r�s-k�r�l szem�gyre vette, az a gondolata t�mad, hogy v�rat �p�t ott. Azonnal �ssze is gy�jt�tt sok-sok v�rn�pet �s egy magasabb hegy orm�n igen er�s v�rat emelt."

Anonymus e szavaib�l vil�gosan kitetszik, hogy nem csup�n a lakoss�g egy r�sze, de eg�sze volt h� hozz�juk �s ment vel�k a hat�r menti erd�s�v ki�p�t�s�re.

Az orsz�g �s hat�rai teh�t m�r ekkor, a honvisszaszerz�s hadm�veletei zajl�sa k�zep�n adottak, v�glegesek voltak. A grandi�z m�veletek c�lja annak megakad�lyoz�sa, hogy "az orsz�g hat�rain" idegenek jogtalanul be ne j�hessenek. Vagyis, a Magyarorsz�g eg�sz�t jelent� Orsz�g fogalma m�r az �rp�di bej�vetel e korai szakasz�ban teljes �rt�k� �s hagyom�nyos volt, az orsz�g teh�t - orsz�gon az eg�sz t�rt�nelmi Magyarorsz�got �rtv�n - m�r az �rp�diak bej�vetelekor teljesen szil�rd, t�rt�nelmi jogfogalom, ig�ny �s k�vetelm�ny az itt �l� lakoss�g k�ztudat�ban.

Egybev�g ezzel az a rendk�v�l �rdekes, m�r eml�tett k�r�lm�ny, hogy az �rp�di vez�rek a lakosok k�r�s�re hat�rozz�k el a hat�r menti er�d�t�si munk�latokat. A lakoss�g csak akkor k�rhette ezt, ha a hat�rmenti v�drendszernek m�r el�bb alapja volt, ha az er�drendszer m�r kor�bban fenn�llott, �mde az ut�bbi id�kben - feltehet�leg az avar birodalom felboml�sa ut�n - leromboltatott. K�vetkez�sk�pp, a lakosok e r�gi v�d�rendszer helyre�ll�t�s�t, kijav�t�s�t, meger�s�t�s�t k�rt�k az �rp�di vez�rekt�l, s azok e jogos t�rt�nelmileg megalapozott k�r�st, melynek sz�ks�ges volt�t el kellett ismerni�k, nem tagadhatt�k meg ann�l kev�sb�, mivel a lakoss�g maga is k�sz volt a roppant ar�ny� munk�latok v�grehajt�s�ra.

Az anonymus-i sz�vegr�sz logikai elleplezett t�nyeihez vezet benn�nket, annak �jabb, meg �jabb bizonys�g�hoz, hogy a K�rp�t-medencei �slakoss�g etnikuma magyar volt.

(Fenti id�zetek megjelentek: Magyars�gtudom�nyi �rtes�t�, The Institute of Hungarian Studies, 1996. 1. evf. 1. sz.)

K�ZAI SIMON MESTER, Gesta Hungarorum (Magyarok Kr�nik�ja) (1283)

II. K�nyv, I. Fejezet: A magyarok dolgair�l a vez�rek kor�ban.

2./ A magyarok bej�vetel�r�l s h�t kapit�ny�r�l.

"Mid�n N�met- �s Olaszorsz�gon a sv�b Otto, Francziaorsz�gon Lajos kir�ly, Loth�r fia, uralkodott, G�r�gorsz�got pedig Antonius Durus, Theodorus fia, korm�nyozta, J�zus Krisztus sz�let�s�nek nyolczsz�zhetvenkettedik esztendej�ben j�v�n be ISM�T a h�nok vagy magyarok Pannoni�ba, �tkel�nek a beseny�k, a fej�r k�nok orsz�gain �s Ki� v�ros�n, s azt�n az Ung nevezet� foly�n�l sz�ll�nak meg, hol v�rat �p�t�nek, melly foly�t�l nevezt�k �ket a nyugoti nemzetek hungar-oknak. S miu�tn ezen kiv�l m�g m�s hat v�rat is alap�tottak, egy ideig azon a vid�ken marad�nak..."

MAHM�D TERDZS�MAN, T�rih-i �ng�r�sz vagyis Magyarorsz�g t�rt�nete

164 Kaba nemzets�g�b�l abban a tartom�nyban volt h�t b�gz�de, akiket abban az id�ben Kapud�noknak neveztek. Ezeknek volt egy vez�r�k, aki Kab�nak egyenes lesz�rmazottja volt, �rp�dnak h�vt�k....

165. ... akkor azon a helyen sz�vets�get k�t�ttek, hogy onnan felkerekednek, �s visszafoglalj�k azt az orsz�got, melyet �seik karddal megszereztek, azut�n (azt) t�l�k (az ellens�geik) elvett�k, vagy pedig azon az �ton mindny�jan elpusztulnak. Az �gy (megalakult) sz�vets�g �rtelm�ben azt�n felkerekedtek...

166. Azut�n Szidijja uralkod�ja d�v�nt tartott, s ezen a d�v�non �rp�dot tett�k meg az �sszegy�lt hat kapud�n �s a vit�z hadsereg f�vez�r�nek... Mivel r�gen, abban az id�ben, amikor Kattar f�vez�r elindult, � is arrafel� vette a menetir�nyt, harcba bocs�tkozott a (tat�r) k�nnal, s kardj�nak csap�s�val azt (az orsz�got) elfoglalta. �rp�d f�vez�r is ezen az �tvonalon indult �tnak... Levelet �rtak a k�nnak... ez �llt a lev�lben:

167. "Te, aki a tat�r k�n vagy, tudd meg, hogy �sap�nk, Kattar f�vez�r (hajdan) �ng�r�sz orsz�g�nak elfoglal�s�ra indult. (El�sz�r) ezt a (te) orsz�godat gy�zte le kardj�val, �s csak azut�n foglalta el Kara Bugd�n tartom�ny�t, Erdelt �s (v�g�l) �ng�r�sz vid�keit. Mivel nagyon r�gen elt�voztak �k ebb�l a vil�gb�l, az orsz�got elvesztett�k. Azokra a tartom�nyokra nek�nk van jogunk, �s most elindultunk, hogy azokat az orsz�gokat visszak�vetelj�k..."

(A T�rih-i �ng�r�sz-t vagyis �ng�r�sz t�rt�net�t Dr. Blaskovics J�zsef ford�totta t�r�kb�l magyarra. Cleveland, 1988)

1740. �vi N�vtelen Magyar T�rt�net, MACAR T�RIHI VAGYIS MADZSAR T�RIHI

(T�r�kb�l ford�totta Dr. Blaskovics J�zsef)

Id�zet a 8. fejezetb�l:

"(Att�l az id�t�l kezdve), ami�ta a madzsarok (el�sz�r) elhagyt�k a Sztyeppet, (�sz� pr�f�ta) sz�let�s�nek a 744. �v�ig h�romsz�zhetven �v telt el. Ennyi �v eltelte ut�n ... a k�tsz�zezer f�nyi madzsar n�p m�sodszor felkerekedett a Nagy Sztyeppr�l (Dest-i Kebir), �s a r�gebbi haz�j�ba, Madzsariszt�nba k�lt�z�tt, melynek megsz�ll�sa ut�n ott letelepedett.

�jonnan megkezdt�k az orsz�g �p�t�s�t, v�rosokat, v�rakat �s falvakat kezdtek alap�tani. ... �rp�dot nevezt�k ki valamennyi�k f�kapit�ny�v�."

(A Magyarok T�rt�nete, T�rih-i �ng�r�sz, Cleveland, 1988.

Az istambuli N�ruoszm�nije K�nyvt�r 3386/5. sz. k�zirat�nak 63-101. lapj�n egy eddig ismeretlen magyar t�rt�nelmi t�rgy� m� szerepel, melynek sem c�me, sem szerz�je nincs felt�ntetve. A k�ziratra Prof Orhonlu Cengiz bukkant r�, �s 1975-ben r�vid ismertet�st k�z�lt r�la a 'T�rk-Macar k�lt�r m�nasebetleri (Istanbul, 1976) c. k�nyv 160-169. oldalain.)

DR. BOBULA IDA, K�tezer magyar n�v sumir eredete, Montreal 1970

"... �s egy kiv�l� vez�r alatt megval�s�tott�k a r�gi tervet, bek�lt�ztek a K�rp�t-medenc�be, �seik f�ldj�re.

Aki pedig meg akar gy�z�dni arr�l, hogy mennyire f�lrevezettek minket, mikor azt tan�tott�k nek�nk, hogy a vad, pog�ny magyarok bet�rtek egy civiliz�lt, b�k�s Eur�p�ba, az s�rg�sen olvasson el hiteles forr�sm�veket arr�l, hogy milyen k�r�lm�nyek k�zt �ltek emberek Nyugateur�p�ban, a kilencedik sz�zadban. Tudatlan, nyers harcosok vet�lkedtek a hatalom�rt. Az �let vad, nyomor�s�gos �s bizonytalan volt. A honfoglal� magyarok ruh�ja, fegyvere, �tele, orvostudom�nya, igazs�gszolg�ltat�sa, korm�nyzata, mind magasabbrend� volt, mint nyugati kort�rsaik�, ami term�szetes, hiszen az �si sumir civiliz�ci� �r�k�sei voltak. Hozt�k magukkal �si vall�sukat, mely akkor m�r monotheizmus volt. Hozt�k az �si papi rendeket, azt a fejlett hierarchi�t, melyre k�vetkeztethet�nk abb�l, hogy milyen sok magyar csal�dn�v felel meg egy-egy sumir papi m�lt�s�g c�m�nek: Bod�n, Enesse, Kele, Lekencze, M�cs, M�rmaros, Musla, N�z�, Ocsk�, Pat�cs, Sennye, Sz�ll�, Zsinka, Zs�r, stb. Ezek mind t�ltosok voltak: tisztelend�k.

A magyars�gnak a honfoglal�s kor�ban nem voltak s�m�njai, hanem t�ltosai, nem voltak totemei, hanem c�merei, nem voltak k�njai, hanem vez�rei.

Ellens�ges er�k sok r�galmat kentek a magyarokra, magas, r�gi civiliz�ci�nk sok dokumentum�t megsemmis�tett�k. Egyet nem tudtak megsemmis�teni: a magyar nyelvet. Az pedig perd�nt� tan� lesz a magyars�g nagy per�ben."

HALMI DEZS�: L�szl� Gyula r�g�sz prof. el�ad�sa

"Mikor �rp�d n�p�vel a K�rp�t-medenc�be �rkezett �s azt elfoglalta, itt magyarokat tal�lt, kik ugyanazt a nyelvet besz�lt�k �s szok�saik megegyeztek a honfoglal�k�val. L�szl� prof. elnevez�se szerint, ez a KETT�S HONFOGLAL�S, mert el�z�leg felt�tlen�l volt egy kor�bbi.

A k�s�i avarok temetkez�si szok�sai, rendszere megegyezik a honfoglal�skori magyar temet�k jellegzetess�geivel... A k�s�i avarok magyarul besz�ltek... Az embertani k�p felt�tlen�l k�s�i avar jelleget mutat. A k�s�i avarok 670 t�j�n �rkeztek haz�nk ter�let�re �s ez az �vsz�m a ki�sott s�rok vallom�sa alapj�n teljesen elfogadhat�. Ez volt az els� honfoglal�s. A kett�s honfoglal�s t�ny�t az orosz kr�nik�k is meger�s�tik. A magyar kr�nik�kban is szerepel a magyarok M�SODIK bej�vetele."

(Kiss - Lapok, 5. sz�m, Buenos Aires 1978)

BAKAY KORN�L, Kik vagyunk? Honnan j�tt�nk?, Szombathely 1994

"�rp�d nagyfejedelem a hatalmas �r, �lmos fiak�nt val�ra v�ltotta Atilla f�ldj�nek ism�telt birtokbav�tel�t, 895-ig m�g egy�tt �lmossal, ... vez�reivel �s fiaival egy�tt, mint egyszem�lyes nagyfejedelme Turki�nak.

Mag�r�l �rp�d nagyfejedelemr�l pontos k�p�nk nincs, hal�la �ve (907) is bizonytalan, �ppen�gy, mint sz�let�si ideje. Az azonban bizonyos, hogy �rp�d m�lt� �r�k�se volt �lmos fejedelemnek, aki er�s hadsereg�vel �s nagy hatalm�val megteremtette a K�rp�t-medence birtokbav�tel�nek minden felt�tel�t. �rp�d n�pe nem menek�lt hord�k t�pett t�mege volt, hanem egy tudatosan �s megtervezetten haz�t v�ltoztat� n�pess�g, amelynek �l�n - a sz� szoros �rtelm�ben is: a seregnek menet k�zben el�tte, visszavonul�skor m�g�tte j�r� - a honszerz� �rp�d nagyfejedelem �llt, akinek nemzets�g�b�l kiv�l� kir�lyok sz�rmaztak."

KISZELY ISTV�N, A magyars�g �st�rt�nete, P�ski, Budapest 1996

"A honfoglal�s sz� viszonylag �j kelet�. K�zai Simon (1283) visszak�lt�z�snek, Thur�czy J�nos (1488) visszat�r�snek, Sz�kely Istv�n (1559) �s Heltai G�sp�r (1575) m�sodik bej�vetelnek nevezik �rp�d n�p�nek a K�rp�t-medenc�be val� bek�lt�z�s�t. De a XIII sz�zad elej�n Anonymus, 1358-ban a K�pes Kr�nika, 1490-ben Ranzano �s 1497-ben Bonfini mester is csak a nagy visszak�lt�z�sr�l �rnak �s adnak sz�mot."

D�CZ L�SZL�, A k�z�tt�nk �l� Turulmad�r, Budapest, 1999

"A magyarok fejedelme �lmodta egyszer, m�g amikor a meotiszi mocsarakn�l �ltek. Hatalmas sasok t�madt�k meg az �llataikat �s kezdt�k sz�tt�pni azokat. Az emberek megk�s�relt�k elzavarni �ket, de nem siker�lt, mert mindig m�shol t�madtak. Ekkor megjelent egy gyors, b�tor Turul �s a magasb�l t�madva meg�lte az egyiket. Ezt l�tva a t�bbi sas, elmenek�lt mind. Ez�rt elhat�rozt�k a magyarok, hogy elmennek m�shov� lakni. Elindultak Atilla f�ldj�re, melyet �r�k�l hagyott r�juk, de az utat nem ismert�k. Ekkor ism�t megjelent a Turulmad�r, s a fejedelem f�l� sz�llva leki�ltott neki, hogy k�vess�k �t, m�g el nem t�nik a szem�k el�l.

Az �lom ut�n nem sokkal d�gv�sz �t�tt ki az �llatok k�z�tt, s a mindenf�le fekv� tetemeken lakm�roz� kesely�k k�z�l egy arra rep�l� Turul a magasb�l ler�gta az egyiket. Ezek ut�n felismerve az �lmot e jelenetben, az �sszes magyarok felkerekedtek �s k�vett�k a turult. Ahol a mad�r elt�nt a szem�k el�l, ott t�bort �t�ttek, majd amikor ism�t el�t�nt, �jra k�vett�k minden n�p�kkel egy�tt. �gy jutottak el sz�zadok alatt Pann�ni�ba, Atilla egykori f�ldj�re. Itt azut�n a mad�r v�gleg elt�nt szem�k el�l, ez�rt itt maradtak." (Gyermekkor�ban hallott mond�t �r le D�cz L.)

FESZTY �RP�D

1892-94 k�z�tt festette meg hatalmas 120 m�ter hossz� k�rk�p�t, melynek A magyarok bej�vetele c�met adta. Teh�t m�g az � idej�ben sem lehetett elterjedt a honfoglal�s elm�lete. 1896-ban az �LLAMALAP�T�S ezredik �vfordul�j�t �nnepelte Magyarorsz�g. Feszty monument�lis k�rk�pe erre az �vfordul�ra k�sz�lt.

---------------------

Fenti id�zetek egy�rtelm�en arra utalnak, hogy �rp�d fejedelem �s n�pe nem egy idegen orsz�got foglalt el, hanem HAZAT�RT �r�k�be. J�l ismeretes, hogy a k�rp�t-medencei �slakoss�g t�rt�nelme folyam�n minden h�d�t�nak kem�nyen ellen�llt, sokszor �vsz�zadokig! Atilla �s hunjai, �rp�d �s magyarjai nem �tk�ztek ellen�ll�sba. A vel�k egyfaj� �shonos lakoss�g nem harcolt ellen�k, hanem azonnal mindny�jan egy�tt dolgoztak az er�s, j�l megv�dhet� MAGYAR �LLAM MEGALAP�T�S�N. (K.M.E.)

----------------------

Sz�p vagy, gy�ny�r� vagy Magyarorsz�g

Gy�ny�r�bb mint a nagy vil�g

Ha zeng a zenesz�, l�tom ragyog� sz�p orc�d.

T�ltos parip�kon odasz�llunk,

Haza h�v f�, fa, lomb, vir�g,

�gy s�r a heged�, v�r egy gy�ny�r� sz�p orsz�g!