A tvlvs mindig egyfajta vetlkeds trgya volt az idõk sorn. Tudjuk, hogyan befolysolja az effajta versenyek vgeredmnyt az j, a vesszõ s maga az jsz. A most kzreadott tanulmny olvassakor jl elklnthetõ a tvlvsre specializlds, illetve nyomon kvethetõ a funkci s technika szoros sszefggse. (a szerk.)
A rgszek s trtnszek az jszattal kapcsolatos krdsek eldntsre ltalban nem mechanikai szmtsokat vagy ksrleteket vgeznek, hanem klnbzõ rott forrsok s korabeli brzolsok alapjn kvetkeztetnek az jak teljestõkpessgre. Az egyik legfontosabb ilyen, nem mechanikai mrseken alapul, ltalnosan elterjedt vlemny, hogy az sszetett jak (pldul a honfoglal magyarok jai) lnyegesen nagyobb teljestmnyre voltak kpesek, mint az azonos erejû egyszerû jak. Tucatjval lehetne idzni tudomnyos rsokat, amelyek szerint a sztyeppei nomd npek sszetett reflexjainak maximlis lõtvolsga legalbb ktszer akkora volt, mint a nyugat–eurpai egyszerû botjak. Az tlagos honfoglals kori magyar jrl ltalban 4–500 mteres lõtvolsgot tteleznek fel.
Szinte magtl rtetõdik, hogy amint lehetõsg nylott r, megprbltk a gyakorlatban is megvizsglni, milyen lõtvolsgot lehet elrni egy honfoglals kori magyar j hiteles rekonstrukcijval. Az elsõ s mindmig egyedli ilyen tvlvsi ksrletet prof. dr. FBIN Gyula vgezte sajt ksztsû jaival. Az eredmny igen meglepõ volt. Egy 68,3 font (31 kp) erejû jval 20,55 g tmegû nyllal 9 lvs tlagaknt 175 mtert rt el, a legtvolabbi lvs 186 mter volt. Egy msik, 70,5 font (32 kp) erejû jbl 25 g tmegû nyllal 130 mtert lõtt. A magyarok jnak maximlis lõtvolsgt kb. 200 mterre becslte. Amint lthat, ezek az rtkek messze alatta vannak a korbban felttelezett 500 mter krli lõtvnak. Tovbb fokozza az gy rdekessgt, hogy Roy King szinte centire azonos eredmnyre jutott a kzpkori angol botjak (longbow) lõtvolsgnak vizsglata sorn. Sajt maga s S.T. POPE eredmnyei alapjn a kzpkori longbow-val kivitelezhetõ „zrtûz” maximlis tvolsgt 200 yardra (183 m) becslte, mint rja: „egy yarddal se tbb”. A tkletes hatshoz, azaz minden nyl clba tallshoz 150 yard (137 m) lenne a megfelelõ.
A ksrleti eredmnyek teht azt mutatjk, hogy a honfoglal magyarok ja az elrhetõ legnagyobb lõtvolsg tekintetben semmivel nem volt jobb, mint a kzpkori tiszafa botjak. Igaz, nem volt rosszabb sem.
Nyilvnvalan igen nagy ellentmonds feszl a trtnettudomny klasszikus mdszereivel s a ksrleti mdszerekkel becslt maximlis lõtvolsg–rtkek kzt. A kettõ egyszerre nem lehet rvnyes, teht meg kellene tallni, hogy melyik mdszerben van a hiba s hol?
A ksrleti eredmnyek esetben a legbizonytalanabb pont a lvseket lead ember, hiszen akinek volt mr j a kezben, az tudja, hnyflekppen lehet egy lvst elrontani. E hibaforrs kiszûrsre a legalkalmasabb mdszer a szmtgpes szimulci. Ha a vizsglni kvnt jat belvõllvnyra rgztve megmrjk a kilõtt nyilak sebessgt s ezekkel az rtkekkel kiszmtjuk a legnagyobb lõtvolsgot, akkor gyakorlatilag minden bizonytalansgi tnyezõt kiiktattunk. A szmtgpes vizsglatok mind a tiszafa botjak, mind az sszetett reflexjak (honfoglals kori jrekonstrukci s mai mongol j) esetben a gyakorlati ksrleti adatokhoz lltak kzel. Sportjakkal elvgeztk a szmtgpes szimulci ellenõrzõ vizsglatait, amelyek a mdszer megbzhatsgt igazoltk. E hrom, egymstl nagyrszt fggetlen eredmny elg meggyõzõ rveket szolgltat a ksrleti adatok helyessge mellett.
Akkor viszont a trtnettudomny adataiban kell valahol hibnak lenni. Ha megnzzk az adatok forrsait, kiderl, hogy kivtel nlkl XVII–XVIII. szzadi oszmn–trk tvlvsi rekordok alapjn kvetkeztettek a kutatk a 400–500 mter krli lõtvolsgra. Sir Robert ANISLIE, brit kvet hiteles egykor feljegyzsbõl ismerjk III. Selim szultn 1798–ban elrt 972 yardos (888,8 m) rekordjt. Isztambulban, az Ok Meydanin (nyl–tr) lesott kõ emlkoszlopok ltal megrktett janicsr tvlvsi rekordok is 400 mter krliek. A XX. szzad elejn trk jakkal eurpai sportemberek is rtek el 400 mter fltti eredmnyeket, teht ezek az adatok is hitelesek.
Amint fentebb lttuk, a ksrleti eredmnyeket a vizsglni kvnt jak pontos msolataival rtk el, a trtnelmi hadi nyilakhoz hasonl tmegû nyilakkal. Nzzk meg, milyen felszerelssel rtk el a trkk az idzett lõtvolsgokat. A XVII–XVIII. szzadi oszmn–trk jak a sztyeppei nomd jakhoz hasonlan merev szarv sszetett reflexjak, csakhogy a szoksosnl lnyegesen erõsebbek, 100-120 font kztti erejûek. Ez a krlmny mr nmagban is jelentõsen nveli az j lõtvolsgt. Ha ehhez hozzszmtjuk, hogy igen knnyû – 12-15 gramm tmegû –, kifejezetten tvlvsre kifejlesztet nyilakat hasznltak, magyarzatot tallunk az igen nagy lõtvolsgokra. A trkk esetben teht nem hadi nyilakrl s -jakrl van sz, hanem modern rtelemben vett tvlvõ sportjsz–felszerelsrõl. rdekes, hogy a trkk mr a XVII. szzadban feltalltak szinte minden olyan segdeszkzt s megoldst, amivel a lõtv nvelhetõ. Feltalltk tbbek kzt az overdraw–kifutt. A klnbsg csak annyi, hogy õk nem az jra szereltk, hanem a kezkre csatoltk. Mivel ilyen kifutt hasznltak, a nyilaik lnyegesen rvidebbek voltak (64–65 cm). A nyilak rdja nem egyenletes vastagsg volt, hanem a kt vgn elvkonyod, „szivar alak”. Igen kis tollakat hasznltak, s azok is sokszor pergamenbõl kszltek, hogy knnyûek s kis lgellenllsak legyenek. Az oldshoz jszgyûrût hasznltak.
sszefoglalva: a honfoglal magyarok sszetett reflexja mûszaki szempontbl nem volt sem jobb sem rosszabb az eurpai npek egyszerû botjainl. Maximlis lõtvolsg tekintetben sem volt lnyeges eltrs kztk. A szyteppei npek sszetett reflexjnak flnyt nem a nagyobb relatv teljestmnye adta, hanem az, hogy vgtat lrl is lehetett hasznlni. Modern hadszati hasonlattal lve a gyalogos jszt a tbori tûzrsghez, a lovas jszt a harckocsihoz hasonlthatnnk.
Ezekkel a megllaptsokkal tvolrl sem az a clom, hogy kisebbtsem honfoglal s kalandoz õseink hadi sikereit, hiszen trtnelmi tny, hogy a magyarokat csak ritkn s kivteles krlmnyek kztt tudtk legyõzni a nyugat–eurpaiak seink hadi sikereiket azonban nem valamifle ,,csodafegyvernek” ksznhettk, hanem szervezettsgknek s annak, hogy tkletes, de legalbbis az ellenflnl tkletesebb sszhangba tudtk hozni a hadvisels egyes elemeit: a fegyverzetet, a stratgit, a taktikt s a logisztikt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
