1. Az �j felajz�sa

A reflex�jakn�l a felajz�s az egyik sarkalatos pont. El�g sokan rosszul ajzz�k fel a reflex�jakat. H�rom dolgot mindenk�ppen ki kell hangs�lyozni.

' Felajz�skor a markolat leges legk�zep�t kell megt�masztani. Sem alatta sem f�l�tte.
' Felajz�s ut�n mindig be kell �ll�tani a h�rf�leket k�z�pre.
' Nagyon �rz�keny �jakn�l, mint p�ld�ul a TRH Lamin�lt T�r�k vagy a Composite T�r�k, rossz felajz�s eset�n megv�ltozhat az �jban megl�võ asszimetria m�rt�ke. Fontos, hogy ezt ki lehet, �s ki is kell korrig�lni. (lsd. a fot�kat a Haszn�lat men�pontban vagy a 13. pontn�l)

2. Fonterõ meghat�roz�sa, az �jak ereje

Minden �j fonterej�t 28"-on m�rj�k be, f�ggetlen�l att�l, hogy mennyi az �j maxim�lis h�z�shossza. (kiv�telt k�peznek ez al�l a Gyerek Õsi szk�ta �s a Gyerek szk�ta �jak).
Nyilv�nval�, ha valaki tov�bb h�zza az �jat 28"-n�l, akkor az �j erõsebb lesz. (Az �jat csak olyan m�rt�kben lehet kifesz�teni, amennyi a megengedett maxim�lis h�z�shossza.) �ltal�ban az egyes �jak erej�t 25 �s 120 font k�z�tt b�rmilyenre be tudjuk �ll�tani. Viszont n�h�ny fontnyi elt�r�s elõfordulhat a megrendel�shez k�pest. Manaps�g egy�bk�nt a legt�bben 40 font k�r�li �jat v�lasztanak. A r�gi magyar, t�r�k, stb. �jak h�z�ereje �ltal�ban 55-120 font k�z�tt volt.

3. TRH technol�gia

A TRH technol�gia azokra a speci�lis anyagokra utal, melyekbõl ezek az �jak k�sz�lnek. (6 k�l�nb�zõ r�tegbõl �p�l fel). Ezekkel az anyagokkal hasonl� tulajdons�g �rhetõ el, mint a Composite �jakkal. A TRH technol�gi�val k�sz�lõ �jak egyszerre l�gyak kih�z�skor �s gyorsak l�v�skor. Ezen k�v�l, mivel kicsi a markolati rezg�s�k, nagyon pontosak. A stabilit�suk is nagyobb, mint egy egyszerû lamin�ci�val k�sz�lõ �jnak.

4. Az �j hat�sfoka

K�t �j minõs�gbeli k�l�nbs�g�t az �jak hat�sfokbeli k�l�nbs�ge okozza. Teh�t, ha az egyik �jnak jobb a hat�sfoka, mint a m�siknak, akkor a jobb hat�sfok� �j gyorsabban �s nagyobb t�vols�gra l�vi ki a vesszõt ugyanolyan h�z�erõn�l, mint a rosszabb hat�sfok�.
Az �jakat sebess�g-lõt�vols�g szempontj�b�l �sszehasonl�tani csak azonos k�r�lm�nyek k�z�tt lehet: a k�t �j h�rhossz�s�g�nak k�zel azonosnak kell lenni. A k�t �j h�z�erej�nek teljesen egyform�nak kell lenni. Ha p�ld�ul 30"-os vesszõvel l�v�nk a k�t �j �sszehasonl�t�sakor, akkor 30"-on kell bem�rni az �jak erej�t, �s ott kell egyform�nak lenni.
Ha lõt�vols�gban hasonl�tjuk �ssze az �jakat, azt kb. 40-43?-ban tegy�k, teljesen egyforma s�ly� vesszõvel �s ugyanaz az ember lõj�n a k�t �jjal. (A maxim�lis lõt�vols�g 150-300 m�terig terjed att�l f�ggõen, hogy p�ld�ul 45 vagy 80 fontos �jjal l�v�nk. A 90 - 120 fontos �jakkal ak�r 300 m�ter f�l� is lehet lõni k�nnyû vesszõvel.)
Fontos tudni, hogy m�r n�h�ny m�ter k�l�nbs�g is el�g nagy hat�sfokbeli k�l�nbs�get jelent k�t �j k�z�tt.
Ugyanez a helyzet a sebess�gm�r�sn�l is. N�h�ny l�b / szekundum k�l�nbs�g m�r el�g nagy k�l�nbs�gnek sz�m�t az �jak k�z�tt.

5. Lamin�lt �j vagy t�m�r �vegsz�las �j?

A t�m�r �vegsz�las �jakat sokan nevezik gyanta�jaknak, de ez helytelen kifejez�s. Sz�tszedve egy ilyen alap�jat, �gy tûnhet, hogy csak egy mûanyag lemezbõl �ll, ami valamilyen mûgyant�b�l van �s meg van erõs�tve n�h�ny sz�l �vegsz�llal. Ezzel ellent�tben, a legegyszerûbb gyerek�jakat is �gy k�sz�tj�k, hogy k�l�nf�le sz�las anyagok impregn�lva vannak k�tõanyaggal �s egy form�ba �ssze vannak t�m�r�tve, pr�selve. Teh�t, ez�rt nevezz�k ezeket t�m�r �vegsz�las �jaknak. A mi technol�gi�nkn�l a gyanta csak mint ragaszt�anyag van jelen. (ha p�ld�ul falemezeket ragasztunk �ssze mûgyant�val, akkor ezt az �jat sem nevezn� senki mûgyanta�jnak, hanem fa�jnak)
Sokan azt gondolj�k, hogy a lamin�lt �jak minden tekintetben jobbak, mint a t�m�r �vegsz�las �jak, de ez nem igaz.
Nagyon sokf�le �jat k�sz�t�nk, t�bbf�le technol�gi�val �s sokszor ezeket a technol�gi�kat kombin�ljuk egym�ssal. A mai napig a legmegb�zhat�bb �jakat alapkivitelbõl lehet k�sz�teni. (Nem v�letlen, hogy a nagy ig�nybev�telnek kitett csig�s (compound) �jak hajl�s karjai is t�m�r �vegsz�las technol�gi�val k�sz�lnek). Ha az �r/haszn�lhat�s�g ar�ny�t n�zz�k, akkor mindenk�ppen figyelemrem�lt�ak az alap t�pus� �jak, p�ld�ul az Õsi Szk�ta, K�z�pkori magyar, Magyar alap C … stb.
A lamin�lt megold�sok k�z�l a TRH lamin�ci� v�lt be legjobban, de az �jabban k�sz�lõ sima lamin�lt �jak is nagyon j�k (pl. Lamin�lt assz�r, amely az egyik leggyorsabb �junk.)

6. Hossz��j vagy reflex�j

A mai hossz��jakat �s reflex�jakat 3-3 fel� lehet csoportos�tani:

A, Hossz��jak / Longbowk
1 / L ' Fa Hossz��j (klasszikus, egyenes)
2 / L ' Lamin�lt Hossz��jak (fa-�veglemez r�tegel�s, egyenes)
3 / L ' Sport Hossz��jak (fa-�veglemez r�tegel�s, reflex-deflex forma, ablak, pisztolymarkolat)


B, Reflex�jak / Recurve

1 / R ' Szaru-�n reflex�jak (composite �j)
2 / R ' �vegsz�las reflex�jak (fa-�veglemez r�tegel�s)
3 / R ' Sport reflex�jak (fa-�veglemez r�tegel�s, ablak, pisztolymarkolat)

Ha egy klasszikus form�j� �s anyag� hossz��jat �s egy klasszikus form�j� �s anyag� reflex�jat hasonl�tunk �ssze ( 1 / L ' 1 / R), akkor a fizikai �s egy�b tulajdons�gait tekintve a reflex�j el�g nagym�rt�kben f�l�l fogja m�lni a hossz��jat. Egy term�szetes anyagokb�l k�sz�lt t�r�k �j �s egy �vegsz�las anyagokb�l k�sz�lt t�r�k �j k�z�tt alig van �szlelhetõ sebess�gbeli k�l�nbs�g, viszont egy f�b�l k�sz�lt hossz��j �s egy �vegsz�las lamin�ci�val k�sz�lt reflex-deflex hossz��j k�z�tt hihetetlen nagy minõs�gbeli k�l�nbs�g is lehet az ut�bbi jav�ra.
Manaps�g el�g sok olyan hossz��j l�tezik, mely k�zelebb �ll egy reflex�jhoz, mint egy hossz��jhoz a form�j�t tekintve (3 / L). Ezen k�v�l a mai hossz��jak m�r composite megold�ssal k�sz�lnek, azaz �veglemez �s fa van egym�sra lamin�lva. Ebben az esetben m�r nincs olyan nagy k�l�nbs�g reflex�j �s hossz��j k�z�tt, de a reflex�jak fizikailag mindenk�ppen jobb hat�sfok� szerkezetek, mint a hossz��jak. Nagyon fontos viszont, hogy egy sport hossz��jat ( 3 / L) nem lehet egy kateg�ri�ban eml�teni egy �vegsz�las reflex�jjal ( 2 / R), hanem a sport hossz��jat ( 3 / L) csak a sport reflex�jjal (3 / R) lehet �sszevetni. Teh�t az is igaz, hogy p�ld�ul egy magyar alap �jat �ssze lehet vetni egy �vegsz�l erõs�t�sû hossz��jjal, ha nincs rajta ablak. Ezen k�v�l egy alap magyar �jat nem lehet versenyeztetni egy vad�szreflex �jjal, hiszen nincs rajta sem, ablak sem pisztolymarkolat.

7. 'Lovas�jakr�l'

Sokan azt gondolj�k, hogy a keleti reflex�jakat csak l�h�ton lehet haszn�lni �s t�vesen 'lovas�jnak' nevezik. B�rmilyen �jjal a vil�gon lehet l�h�tr�l lõni, vagy h�ztetõrõl, vagy omnibusz tetej�rõl. B�rmelyik hagyom�nyos reflex�jjal is lehet b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt lõni. Teh�t, ha p�ld�ul egy Hun �jjal akarsz lõni, nem kell a l�bad k�z� rakni egy lovat.
A hagyom�nyos reflex�jakat nem a l� miatt k�sz�tett�k ilyenre, hanem a felhaszn�lt anyagok (szaru - fa - �n) m�rete hat�rozta meg. Att�l lett akkora amekkora. N�h�nyan azt gondolj�k, hogy ha l�h�tr�l haszn�lnak egy reflex�jat, akkor gyeng�bbet kell v�lasztani, mintha gyalogosan lõn�nek. Szerintem ez is egy nagy t�ved�s. Mindenkinek adva van egy optim�lis erõss�g, amivel elb�r �s ez k�r�lm�nyektõl f�ggetlen�l �gy van.

8. Merev v�gek

A hagyom�nyos reflex�jak k�z�tt vannak hosszabbak, p�ld�ul a hun �s a magyar, �s r�videbbek, mint p�ld�ul a t�r�k. Az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy a k�tt�pus� �j alapvetõ ar�nyait tekintve egy �s ugyanaz. A form�k k�z�tti k�l�nbs�g a felhaszn�lt szaruanyag k�l�nbs�g�bõl ad�dott. Emiatt meg kellett v�ltoztatni az �jak szerkezeti fel�p�t�s�t. A t�r�k �s szk�ta szerû �jakban a bivaly vagy kõsz�li kecskeszaru csaknem v�gig �r az �jban �s itt a hajl�s karb�l alakul ki a merev erõkar egy r�sze (2/3-a).
A hun �s avarszerû �jak eset�ben a teh�nszaru csak az �j karj�n van, �gy a markolatot �s az �jv�geket merev�teni kellett csont vagy szarulemezzel. Mivel ezek az �jak merev�tve voltak a markolatn�l �s a v�gekn�l, nagyobb m�retûre kellett õket csin�lni, hogy ugyanolyan h�z�shosszt kiadjanak.
Teh�t, egy magyar t�pus� �jnak nem sokkal hosszabb z �jv�ge, mint mondjuk egy t�r�k �jnak, mert a t�r�k �j erõkarj�ba bele kell sz�molni azt is, ami a hajl�s karb�l negat�v ir�nyba hajlik.

9. 'C'-betûs forma vagy elõhajtott kar?

R�viden errõl annyit lehet mondani, hogy viszonylag l�gyabb anyagokb�l, mint p�ld�ul a szaru �s az �n, jobban mûk�dik a 'C'-betûs forma; merevebb anyagokn�l, mint az �vegsz�l, karbonsz�l, a legjobb az elõhajtott kar� forma egy hagyom�nyos �j eset�ben.
A r�gi szaru�jakn�l is voltak elõhajtott kar� �jak, fõleg azok melyekn�l el�g nagy volt a markolati sz�g, p�ld�ul az avar �s hun t�pus� �jak.

10. Verseny�j vagy hobby�j, azaz gyorsas�g vagy korhûs�g

A hagyom�nyos �jakn�l szerintem legal�bb akkora hangs�lyt kellene fektetni a korhûs�gre, mint a sebess�gre. Manaps�g m�r egyes reflex�jak vagy hossz��jak 'sport kivitelben' is k�sz�lnek nemcsak korhû form�ban.
A korhûs�get is k�tfel� lehet bontani. P�ld�ul, egy hossz��j vagy egy t�r�k �j lehet teljesen korhû, azaz mind form�j�t, mind anyagait tekintve korhû. Ugyanakkor lehetnek r�szlegesen korhûk, azaz formailag hiteles, de anyagait tekintve m�r modern anyagokat tartalmaz. Itt fontos megjegyezni, hogy mivel egyre t�bben versenyeznek hagyom�nyos �jakkal, kezd egyre nagyobb k�vetelm�ny lenni a hagyom�nyos �jakn�l is a sebess�g �s lõpontoss�g. Ez az elv�r�s egy bizonyos szintig eg�szs�gesen hat a hagyom�nyos �jak gy�rt�s�ra �s fejleszt�s�re, de egy szint f�l�tt m�r k�rosan �s rossz ir�nyba torz�tja el a hagyom�nyos �jakat. Ugyanis, ha valaki hagyom�nyos �j�szatra adja a fej�t, akkor annak valamilyen szinten tisztelni is kell a hagyom�nyokat.
Szerintem nagyon fontos az, hogy egyes hagyom�nyos �jt�pusok megõrizz�k legal�bb a formai jegyeiket. Szem�lyes v�lem�nyem; hogy legal�bb annyira fontos, hogy egy �j mennyire hasonl�t �vezredes elõdj�hez, mint az, hogy mennyi a sebess�ge.

11. V�rakoz�si idõ

A legt�bb esetben nem tudjuk azonnal kiszolg�lni a vevõket rakt�rr�l. Ennek k�t fõ oka van. Az egyik, hogy nagyon sokf�le �jat k�sz�t�nk k�l�nb�zõ sz�nekben �s h�z�erõben, �s ez �ri�si vari�ci�s lehetõs�get eredm�nyez. �gy t�bb sz�z �j sem lenne el�g, hogy mindenki megtal�lja a sz�m�ra megfelelõt. A m�sik, hogy ink�bb a minõs�g ir�ny�ba megy�nk el, b�r a mennyis�get is fokozatosan emelj�k. A minõs�g jav�t�sa folyamatos k�s�rletez�ssel j�r, ami sok idõt ig�nyel.
A v�s�rl�knak azt kell tiszteletben tartani, hogy ha szeretn�nek minõs�gi term�ket v�s�rolni, melynek nagy r�sze k�zi munk�val k�sz�l, akkor az idõt�nyezõt is figyelembe kell venni.
Teh�t a megrendelt �jra v�rni kell legal�bb k�t h�napot, n�ha m�g enn�l is t�bbet, �s ez egy�ltal�n nem sz�m�t soknak.
Mindezek ellen�re azonban vannak rakt�ron is �jaink �s a vevõk nagyr�sze az �ppen rakt�ron l�võ �jak k�z�tt is megtal�lja a sz�m�ra megfelelõt (fõleg, ha hajland� egy kis kompromisszumra mondjuk a sz�n tekintet�ben).

12. Az �jak m�retez�se

Ha valaki eredeti anyagokb�l (szaru - fa- �n) k�sz�t �jakat, az alapanyagok m�rete behat�rolja az �j lehets�ges m�reteit. Az �j ar�nyait kell �gy kialak�tani, hogy emberl�pt�kû legyen. Teh�t, hogy a maxim�lis h�z�shossz minimum 28-30" legyen.
Az �ltalam k�sz�tett modern anyag�, de hagyom�nyos jellegû �jak is �gy k�sz�ltek, hogy figyelembe vett�k a r�gi term�szetes alapanyag� �jak m�reteit. Gondolok itt a szk�ta, hun, avar … stb. �jakra.
Term�szetesen mivel a mai �tlagmagass�g nagyobb, mint az ezer �vvel ezelõtti ez�rt az �jakat is ar�nyosan nagyobbra m�retezt�k. Itt kulcssz� az ar�nyoss�gon van, mivel ha egy �j m�ret�t n�velj�k, akkor legt�bbsz�r p�ld�ul a markolati sz�g�t is n�velni kell.
Egy m�sik fontos megjegyz�s ezzel kapcsolatban, hogy az �jak csak annyival lettek nagyobban, amennyivel a mai kor emberei is magasabbak. Ennek ellen�re, mivel az egy�ni �j�szst�lus sokf�le lehet, a legt�bb �jt�pusn�l kialak�tottunk az �tlagosn�l nagyobb h�z�shossz� v�ltozatokat. (pl. magyar alap �j l�tezik ak�r 33-34" h�z�shosszal is).

13. Composite �jakr�l

A Composite vagy extra III kifejez�s azt jelenti, hogy az �j �gy k�sz�l, ahogy t�bb ezer �vvel ezelõtt, azaz szarub�l-f�b�l-inb�l. Ugyanis, a r�gi keleti reflex�jak, teh�t a magyar, hun, avar, t�r�k… stb. nemcsak f�b�l voltak, hanem a f�n�l sokkal rugalmasabb �s sz�v�sabb anyagokb�l: szarulemezbõl �s �nlemezbõl. Csak az �j v�za volt fa. R�gen ezeket a t�pusokat egyszerûen szaru�jaknak nevezt�k.
Ezzel a technol�gi�val foglalkozom a legr�gebben, 19 �vvel ezelõtt k�sz�lt el az elsõ szaru�jam. Az�ta szinte minden nap k�s�rleteztem ezekkel az �jakkal, sokat foglalkoztam vel�k, �s rengeteget fejlõdtek. Az ut�bbi �vekben gy�rtott composite �jak m�r felveszik a versenyt a modern anyag� �jakkal.
A composite �jak nagyon �rz�kenyek a felajz�sra (de nem �rz�kenyebbek, mint pl egy olimpiai verseny�j). �rdemesebb guggolva felajzani egy m�sik ember seg�ts�g�vel. (l�sd a mell�kelt fot�t)
Ha valami miatt m�gis nagyon asszimetrikuss� v�lik az �j, akkor vissza kell �ll�tani a megfelelõ m�rt�kû hajl�st a felajzott �jon, �gy, hogy �tbillentj�k az ellenkezõ ir�nyba �s �gy h�zzuk vissza, ahogy a k�pen is l�tszik.
�sszess�g�ben azt lehet mondani, hogy a mai napig ez a legjobb technol�gia a hun, magyar, t�r�k stb �jak gy�rt�s�hoz. Az �gy k�sz�lt �jak gyorsak, oldalir�nyba stabilabbak (kev�sb� csavarodnak), �s kisebb a markolati rezg�s�k, mint a modern anyag� v�ltozataiknak. A composite �jakn�l a teljes C-betûs form�t az �nr�tegek r�rak�sa ut�n �rj�k el. Amikor a szarulemezt r�ragasztjuk a fav�zra, m�g nem olyan C-betûsek az �jak. Ennek az a k�vetkezm�nye, hogy hosszabb felajz�s ut�n, ha levessz�k a h�rt, az �j kicsit megereszkedik (igaz�b�l ez az �j eredeti form�ja, ahogy a szarulemezt �sszeragasztottuk a f�val), kb f�l �ra - 1�ra m�lva az �n kipiheni mag�t, �s az �j visszanyeri C-betûs form�j�t. 14. K�l�nf�le �jt�pusok tulajdons�gai
Nagyon neh�z k�l�nbs�get tenni az �ltalam gy�rtott �jak k�z�tt, hiszen ezek hagyom�nyos �jak, �s itt elsõsorban a korhûs�g a fontos. Ez�rt neh�z k�rd�s, amikor egy v�s�rl� megk�rdezi, hogy milyen �jat aj�nlok neki. Ennek ellen�re m�gis megpr�b�lok n�h�ny �jat kiemelni �s le�rni a tulajdons�gait, elõnyeit �s h�tr�nyait.
A legn�pszerûbb �jaink a mai napig a magyar alapt�pusok. 2004 �v v�g�tõl m�s m�don gy�rtjuk õket, �s m�s alapanyagokb�l is, ez�rt ezek az �jak hosszabb h�z�shossz�ak, valamint l�gyabbak lettek, �s egy kicsivel gyorsabbak. Felkem�nyed�s n�lk�l 31-33"-ig kih�zhat� (t�bbf�le m�retben k�sz�lnek, �gy az elv�rt h�z�shosszt �rdemes megrendel�sn�l megadni).
A magyar �jak k�z�l a TRH Magyar egyre n�pszerûbb. Ez egy gyors, stabil �s l�gyan h�zhat� �j. Tov�bbi elõnye m�g az alapt�pusokhoz k�pest, hogy nincs markolati rezg�se, ez�ltal pontosabb is.
A K�z�pkori magyar �j egy eg�szen j�l �s egyed�l�ll�an mûk�dõ �j. Emellett el�g l�tv�nyos, dekorat�v megjelen�se van. Az egyik leggyorsabb �j a piacon l�võ alap t�pus� �jak k�z�l. Hozz�vetõleg olyan gyors, mint egy lamin�lt �j, kicsi a markolati rezg�se �s 32-34"-ig l�gyan, kellemesen h�zhat�. Ez a t�pus viszont nem korhû leletek alapj�n k�sz�lt. A Magyar alap C egy nagyon gyors, l�gyan h�zhat� �j, amely k�zel annyira stabil, mint a r�gi magyar alap �junk. (Magyar alap A). Sebess�ge vetekszik a lamin�lt �jak�val, sõt …
A magyar alapt�pusnak l�tezik egy dekor�lt v�ltozata is A, B, C t�pusban. Ezek t�bbnyire �gy mûk�dnek, mint az alap verzi�b�l a hosszabb h�z�shossz� v�ltozat. Ezen k�v�l l�tezik egy kifinomultabb alap magyar �j is, amely a mongol �j v�z�ra �p�l. A sima lamin�lt technik�val is k�sz�t�nk magyar �jat. A Lamin�lt magyar �j hosszabb �s r�videbb v�ltozatban k�sz�l. K�nnyû, pontos �jak. A hosszabb v�ltozatnak nagyon l�gy �s hossz� a h�z�sa.
A hun �jak kiv�tel n�lk�l nagyon asszimetrikusak. A aszimmetrikus megold�s miatt kisebb a markolati rezg�se, mint a magyar �jnak, �s gyorsabb is ann�l.
Az assz�r �jak a form�juk miatt l�v�s k�zben el�g stabilak �s el�g gyorsak is. J� �lm�ny vel�k lõni. Az assz�r �jak k�z�l kiemelkedik a Lamin�lt assz�r �j, mely az egyik leggyorsabb �s legpontosabb �junk. 33"-ig l�gyan h�zhat�.
Az avar �jak �rdekes megjelen�sû �s el�g korhû �jak, viszont kicsi a h�z�shosszuk (max 28-29"). Egyes t�pusaiknak el�g nagy markolati rezg�se van, ha k�nnyû vesszõt haszn�lunk hozz�juk.
A szk�ta �jak k�z�l az Õsi szk�ta a legn�pszerûbb. Gyerekek �s felnõttek egyar�nt tudj�k haszn�lni. T�bben gy�rtanak hasonl� form�t, de ez egy�rtelmûen egy j�l mûk�dõ �j mindenf�le szempontb�l. Nem v�letlen�l ilyen n�pszerû. Ennek az �jnak van gyerek v�ltozata is, az kiz�r�lag gyerekeknek j�. A Felnõtt szk�ta �j ink�bb egy avar �s egy szk�ta �j kever�ke. Felajzva egy kisebb m�retû magyar �jra is hasonl�t. A 2005 �ta gy�rtott t�pusoknak m�r nagyobb a h�z�shossza. Ennek is van gyerek v�ltozata.
A mongol �jakr�l sokan azt hiszik, hogy ezek a legjobbak, mivel h�r�tk�zõsek, de egy�ltal�n nem a leggyorsabb �jak. Az extra III �jak k�z�l a mongol �j a leglassabb, m�g a magyarn�l is lassabb. Az �vegsz�las alapkivitelben a mongol gyorsabb, mint a magyar. A h�z�shossza kb. 32". K�sz�l belõle egy lamin�lt v�ltozat, melynek neve Hagyom�nyos vad�szreflex �j. Ez egy gyors, k�nnyû, pontos �j. Az �j designnal k�sz�lõ Vad�szreflex �jaink nagyon tetszetõsek �s rendk�v�l gyorsak. Ehhez k�pest az �ruk rendk�v�l kedvezõ. A Hossz��jak t�bbf�le form�ban �s kivitelben k�sz�lnek. Az �jabb t�pus� hossz��jak m�r k�l�n�sen sz�p f�kb�l vannak �sszer�tegelve. Az �r �s minõs�g ar�nya szint�n nagyon j�. A hossz��jak k�z�l sebess�gben a Sport Longbow II emelkedik ki, amely egy nagyon-nagyon gyors �j.
A t�r�k �jak mindegyik�t el�gg� C-betûs form�ban k�sz�tj�k (kiv�ve a Kr�mi-tat�r �jat). Mint �ltal�ban a t�r�k �jak, el�g kism�retû �jak. Ennek ellen�re nagy a h�z�shosszuk, minimum 30-32". A TRH T�r�k �jat pedig eg�szen 34"-ig ki lehet fesz�teni. M�ret�kh�z k�pest a legjobb hat�sfok� �jform�k. Kicsi a markolati rezg�s�k, ez�rt nemcsak gyorsak, hanem pontosak is. Az egyik leggyorsabb �j a piacon a lamin�ci�val k�sz�lt hagyom�nyos reflex�jak k�z�tt. A form�juk �gy van kialak�tva, hogy m�ret�kh�z k�pest ne z�rjon be t�l kicsi sz�get a h�r kifesz�t�skor. Ennek ellen�re meg kell szokni a kis m�retet. H�romujjas l�v�sn�l a mutat�ujj csak enyh�n van behajl�tva, de legjobban h�velykujjas m�dszerrel lehet vele lõni.

15. Optim�lis h�z�shossz

Egy �tlagos magass�g� embern�l (180cm) a lehets�ges optim�lis h�z�shossz 28-30".

16. Hibasz�zal�k

T�bb�ves statisztik�nk alapj�n a legy�rtott �jainkban nagyon kev�s a meghib�sod�s. Az ut�bbi �vben a minõs�g olyan sokat fejlõd�tt, hogy bõven 1% alatt van a hiba az �jakban, teh�t % - ban alig kimutathat�. Ennek ellen�re az�rt elõfordul, hogy probl�ma van az �jjal, de szerintem ezt t�k�letesen megoldani lehetetlen. Az egyes �jt�pusokat �lland�an tesztelj�k, �s ha m�dunkban �ll, akkor az esetleges kisebb-nagyobb hib�kat folyamatosan jav�tjuk.

17. A k�sz�tõ szem�lyes v�lem�nye az egyes �jfajt�kr�l

Nagyon sokf�le �jat k�sz�t�nk. Nekem szinte mindegyik �jt�pus tetszik. Ha m�gis ki kellene valamit emelnem, akkor a szarub�l - f�b�l - �nb�l k�sz�lt �jakat tenn�m az elsõ helyre. Nem az�rt, mert ezek a legjobb teljes�tm�nyû �jak, hanem az�rt mert nem rosszabbak, mint egy �vegsz�las �j, viszont sokkal nagyobb tud�s kellett a kifejleszt�s�kh�z �s j�val t�bb munka�r�ra van sz�ks�g az egyes �jak elk�sz�t�s�hez. Ha b�rki pr�b�lt m�r k�sz�teni szaru�jat, akkor meg�rti, hogy mi�rt a szaru�jakat tartom az �jk�sz�t�s cs�cs�nak.

Forr�s: www.grozerarchery.com