Miel�tt b�rki azt gondolja, hogy a frissen megv�s�rolt �jjal kimegy pengetni egyet vadra, j� lesz k�r�ln�znie a t�rv�nyek k�zt. Rom�ni�ban tilos �jal vad�szni, s ez vonatkozik a mi haz�nkra, Erd�lyre is, legal�bbis ameddig Rom�ni�hoz tartozik. Ha minden igaz id�n (2010) ker�l a t�rv�nyhozatal el� az �jjal val� vad�szat lehet�s�ge.Magyarorsz�gon m�r m�s a helyzet. L�ssunk r� p�r adatot:

A vad�szat gyakorl�s�nak felt�teleit a f�ldmûvel�s�gyi miniszter 8/1993./I.30. FM rendelete szab�lyozza. E rendelet tartalmazza az �jas vad�szatra vonatkoz� szab�lyokat is. Most kivonatosan k�z�lj�k a vad�sz�j�szatra vonatkoz� elõ�r�sokat.

A vad�szati jog gyakorl�s�nak szem�lyi felt�telei

6. � 1. Vadat az ejthet el, akinek vad�szatra jogos�t� hat�s�gi enged�lye (vad�szjegy, vad�szati enged�ly) van, �s akinek a vad�szatra jogosult, a ter�let�n vad�szatra enged�ly adott, illetve akivel b�rkil�v�si szerzõd�st k�t�tt.

2. Vad�szjegyet, k�relemre az a magyarorsz�gi lak�hellyel rendelkezõ nagykor� magyar �llampolg�r kaphat, aki

a.) eredm�nyes �llami vad�szvizsg�t tett,

b.) vad�szlõfegyver jogszerû tart�s�ra enged�llyel rendelkezik (kiv�ve a kiz�r�lag �jjal, ill. ragadoz� mad�rral vad�sz�kat),

d.) �rv�nyes baleseti felelõss�gbiztos�t�ssal rendelkezik.

Vad�szat gyakorl�s�nak t�rgyi felt�telei �s vad�szati korl�toz�sok

20. � Vadat, vad�szati c�lra enged�lyezett – minimum 45 cm csõhossz� – vad�szlõfegyverrel szabad elejteni, kiv�ve az �jjal �s a ragadoz� mad�rral t�rt�nõ vad�szatot. Nagyvadra �j�szni kiz�r�lag 50 fontn�l erõsebb h�z�erejû �jjal, nagyvad elejt�s�re alkalmas vad�szvesszõvel szabad. Tilos m�rgezett hegyû �s robban�fejes vesszõvel vad�szni.

A fenti rendelet mell�klet�t k�pezõ vad�szati szab�lyzat term�szetszerûleg az �jas vad�szatra is vonatkozik. Aki kiz�r�lag �jjal akar vad�szni (lõfegyverrel nem), �j�szvizsg�val kieg�sz�tett �llami vad�szvizsg�t k�teles tenni. Nem k�teles viszont a vad�szvizsga „gyakorlati vad�szl�v�szet” k�vetelm�ny�t teljes�teni.

Az �llami vad�szvizsga vad�sz�j�sz ismeretek anyaga elm�leti �s gyakorlati r�szbõl �ll. A vizsga gyakorlati r�sze a „vad�sz�j�sz k�szs�gvizsga”, amely az �j kezel�s�nek ismeret�t �s a lõtud�st hivatott vizsg�lni. K�vetelm�nyei a Vad�sz�j�szat k�zik�nyv�ben olvashat�k.

A vad�szvizsg�t a lak�hely szerint illet�kes megyei f�ldmûvel�s�gyi hivatal tartja. A vizsg�ra a vad�szati fel�gyelõn�l kell jelentkezni. Sikeres vizsga eset�n, ugyanitt vad�szjegyet v�lthatunk �s megk�thetj�k a sz�ks�ges felelõss�gbiztos�t�st is. A vad�szjegy napt�ri �vre sz�l. A vad�szter�let gazd�j�nak enged�ly�vel ill. – ter�leti vad�szt�rsas�gi tagk�nt – tagi jogunk alapj�n, a helyi szab�lyokat mindig betartva indulhatunk az �jas vad�szatra.

 Biol�giai fegyver, avagy a m�rgek

M�r az õskori ember botanikai ismeretei �s kiv�ncsis�ga elvezetett od�ig, hogy sok n�v�nyben felismerje az emberre is vesz�lyes m�rgek jelenl�t�t. A ny�lm�rgeket valamennyi kontinensen haszn�lt�k, Eur�pa kiv�tel�vel. A tr�pusi r�gi�k t�rzsei m�g a legut�bbi idõkig is.

A ny�lm�reg a v�r�ramba ker�lve fejti ki hat�s�t, olyan erõvel, hogy n�h�ny miligrammja a legerõsebb k�gy�m�reggel (a fekete mamba m�rge) is vetekszik, ez�rt a legkisebb ny�lt seb is elegendõ a m�reg felsz�v�d�s�hoz. C�lbajuttatj�k �jb�l, f�v�csõbõl, sõt l�ndzsahegyre kenve is, vad�szat �s harcok alkalm�val. A dzsungellak� n�pek nem k�sz�tenek nagy erejû t�volra hat� fegyvereket. C�ll�võ tudom�nyuk sem a legjobb. Ez�rt fegyvereik erej�t valamint a vad�szat hat�konys�g�t ny�lm�rgek alkalmaz�s�val tett�k teljesebb�. Legink�bb olyan m�rgeket haszn�ltak, melyek a lelõtt �llat h�s�nak elfogyaszt�sakor nem okoztak panaszokat.

Alapanyagk�nt az elsõ helyen �llnak a n�v�nyekbõl kinerhetõ m�rgek. K�vetik ezt az �llati eredetûek, valamint a k�zvetett m�don elõ�ll�tottak.

A csoportos�t�st kontinensek szerinti beoszt�sban v�geztem, a legjellemzõbb anyagok kiemel�s�vel.

AFRIKA: Abessz�nia–Szom�lia t�rs�g�ben nõnek az Acocanthera abyssinica �s az Acocanthera Schimperi facsoportok. Megakad�lyozz�k m�s f�k magjainak kikel�s�t, igy tiszta �llom�nyokat alkotnak. Ezek vaskos, f�s gy�ker�bõl vont�k ki az auabai nevû erõs ny�lm�rget, melynek egy ny�lra sz�m�tott adagja 1 miligramm.

D�lnyugat–Afrik�ban a hottentota t�rzsek amarilliszf�l�k (Boophone toxicana) gum�j�t haszn�lt�k erre a c�lra.

A szud�ni djurok kutyatejf�l�k (Euphorbia) tejszerû lev�t addig sûr�tik, m�g k�tr�nyszerûv� v�lik �s ezzel kenik be nylaik hegy�t. A m�reg sz�tmarja a h�st �s heves gyullad�s ut�n sebt�j�k kocsonyak�nt m�lik sz�t.

A Kong�–menti n�pek (pigmeusok) az õserdõk f�ira felk�sz� piros vir�g� kalab�sbab (Physostigma venenosum) sz�r�b�l vonj�k ki m�rg�ket.

A Strophantus fajok magja �s gy�kere a sz�vmûk�d�sre hat, ez�rt haszn�lj�k Nyugat–Afrik�ban, a Kong� vid�k�n �s Malajzi�ban is ny�lm�regk�nt. Az Oleanderrel rokon Strophantus gratus hossz� rep�tõvel ell�tott magvaib�l vonj�k ki a kumbe nevû ny�lm�rget. Ez a b�n�t� m�reg hamar meg�ll�tja a sz�vmûk�d�st. Az alig megsebzett vadak is elpusztulnak egy �r�n bel�l.

A f�lsivatagos Arab–f�lsziget �s a sztyepp�s Kelet–Afrika sem maradt ny�lm�reg n�lk�l. Itt az Adenium nemzets�g t�z faja �l. Az Adenium obescumot sivatagi r�zs�nak is nevezik. H�rom m�ter magas kis f�csk�v� nõ, melynek hord�szerû t�rzse tartalmazza a keresett nedvet. A nemzets�g egy m�sik faja megnõ t�z m�ter magasra is, vir�gai t�lcs�rszerûek. A fa k�rg�nek megs�rt�sekor csurog elõ s�lyosan m�rgezõ tejszerû nedve.

A legnagyobb m�rgkeverõknek a Kalah�ri–sivatag busmanjait tartj�k, akik mintegy nyolcvan fajta m�rget ismernek. Kis kosszarvb�l vagy kiv�jt t�kbõl k�sz�lt tart�ban viszik magukkal a m�rget, amit k�zvetlen�l vad�szat elõtt kennek fel a ny�lhegyre. A m�rget rovarl�rv�kb�l �ll�tj�k elõ, de ez csak egy m�dszer a sok k�z�l. A k�k lev�lbog�r (Diamplridia simplex) �s a (Blepharia evanida) l�rv�it p�lcik�kkal nyomkodj�k sz�t egy ed�nyben. Gyakran adnak hoz� a Cissus juttae (2–3 m magas sz�r� pozsg�s szõlõfajta) f�ld alatti gum�j�nak nedv�bõl. A busmanok m�s csoportjai m�regk�sz�t�shez gy�jtik a Gaimphidia lecusta l�rv�it is, amelyek egy egy bokor (Adenium behemianum) level�n �lõsk�dve teljesen tel�tõdnek a n�v�ny m�rgezõ nedv�vel. A l�rv�kat a Terminalia sericea kaucsukszerû nedv�vel keverik �ssze ragacsos p�pp�. A m�reg nagyon erõs, megb�n�tja az idegrendszert. A kisebb �llatokat percek alatt elpuszt�tja, de a nagyobb antilop �r�kig is vergõdik, m�g elpusztul. A sebzett, k�v�lyg� �llatot egyszer�en a telep�kre hajtj�k. A seb k�r�li r�szt kiv�gj�k, hogy a m�reg ne sz�v�djon fel az eg�sz testbe. A busmanok haszn�lj�k ezen k�v�l a puffog� vipera, s�rga kobra, �s a skorpi� m�rg�t is. A hullam�reg kivon�s�hoz is kiv�l�an �rtenek, sõt ellenm�rgeket is tudnak k�sz�teni. Az ellenm�reg hat�anyag�t egy m�s helyen v�gott sebbe d�rzs�lik bele.